megelőzés
Mit kell tenni, hogy a vaddisznók által okozott kárt megelőzzük?
Saját tapasztalatom és a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársainak határozott véleménye szerint csak egyetlen megoldás van: az erős kerítés.
Minden más céltalan, vagy túl sok idő kell a helyzet érzékelhető javulásához.
Sajnos ez a megoldás csak a körbekeríthető (magán)kerteket óvja meg, a közterületeken -utcákon, parkokban, játszótereken- továbbra is találkozhatunk 20-30 egyedet számláló vaddisznó kondákkal.
Saját tapasztalatom azt mondja, hogy amíg egy kertben a kerítés nincs körben mindenütt megerősítve, addig nincs is sok értelme a „túrás károk” rendbetételével bíbelődni. Ha egyszer megtalálták a kertet a vaddisznók, akkor baj van… L
Nem elég azt az egy-két lyukat befoltozni és megerősíteni, amit az utolsó betöréskor csináltak a vadak, mert legközelebb megtalálják a még meg nem erősített helyeket és ott jönnek be.
Nyilván van sok triviálisan jó megoldás, mint a 3 méteres téglafal vagy a kő lábazatú kovácsoltvas kerítések, de mit lehet tenni a „szokásos” 150 cm magas, 2,5 – 3,5 méterenként vas vagy beton oszlophoz rögzített fonott hálós kerítésekkel? A környéken 10 kerítésből 9 ilyen.
A fonott hálót ki lehet cserélni erősebb anyagú kerítésre, vagy hozzá lehet erősíteni az alsó részén egy másik, erősebb kerítéshálót. Ezután még azt is meg kell oldani, hogy a vaddisznók a kerítés alá túrva, vagy a kerítést a két oszlop között felemelve ne tudjanak bejönni.
A kerítés anyaga nem lehet fonott háló, vagy más olyan háló aminek az egymást keresztező szálai egymástól el tudnak csúszni. Az ilyen kerítésen a vaddisznók másodpercek alatt (!) átmennek.
Ami szóba jöhet az a ponthegesztett háló vagy a vadháló. (Láttam már rozsdás betonvas-hálót is kerítés megerősítésként használni, de ezt és az ilyen jellegű megoldásokat most nem taglalnám.)
A ponthegesztett háló esztétikusabb mint a vadháló, de drágább. Szerintem legalább 2 mm-es vastagságú drótból kell lennie és minél sűrűbb annál erősebb. Az 5 cm x 5 cm-es négyzetrácsot én már elég sűrűnek ítéltem, de létezik 2,5 cm x 5 cm-es is egyszer és kétszer horganyzott kivitelben is.
Ponthegesztett hálóból célszerű horganyzottat venni, de kapható színes műanyag bevonatú is, többnyire zöld színben. (google: ponthegesztett háló).
A vadgazdálkodásban ”vadhálókat” alkalmaznak. Ezek lényegesen olcsóbbak, de ipari jellegük miatt módfelett rondák. Nem hegesztik egymáshoz a keresztező szálakat, hanem csavarással vagy különböző trükkös csomózásokkal rögzítik őket, ezáltal elérve, hogy az egymást keresztező szálak ne tudjanak egymástól elcsúszni.
Az autópályák mentén sok vadhálót lehet látni. Ezek „all-in-one” típusúak J, a nyúltól a szarvasig mindent megállítanak. Alul sűrűbben vannak a drótok a kisebb vadak miatt, felül ritkábban. A nagyobb vadak miatt (szarvasok és őzek) igen magas és van a tetején egy jól látható sárga drót is.
A vaddisznókhoz nem kell túl magasra húzni, vadháló kapható már 80 cm-es magasságtól is.
Én 100 cm-est választottam és hozzárögzítettem a meglévő fonott hálós kerítésem alsó részéhez.
Nem túl szép, de gyorsan kellett cselekedni és nem volt semmi segítségem arra nézve, hogy milyen magas, milyen erős, stb. kerítés elég a vaddisznók ellen. Kísérletezgetéshez nem akartam több pénzt kidobni az ablakon.
Sajnos a kerítés anyaga még csak a probléma egyik oldala. A vaddisznók nem csak úgy tudnak bejönni, hogy a kerítésháló lyukait kitágítják, hanem úgy is, hogy a hálót felemelik vagy alátúrnak. Nagy szerencse, ha van beton alap a kerítés mentén és a kerítés alsó (vezér)szála minél sűrűbben (~1 méterenként) a betonhoz van rögzítve. Persze ha ezt tudtuk volna előre, akkor nem lett volna nehéz a beton alapba méterenként beletenni egy-egy fület, amin át lehetett volna fűzni egy erős vezető drótot, de akkor még nem tudtuk…
Ha a beton alap utólag nem megoldható, akkor a vadhálóból egy 30-50 cm-es részt le is lehet ásni a földbe. Ebben az esetben persze nem elég a 80-100 cm-es összmagasság, a föld feletti résznek kell legalább ekkorának lenni.
Ha a leásás sem lehetséges, akkor a ”támadási” oldalon (ahonnan jönnek a disznók) el is lehet fektetni a földön a hálót és elég csak egy vékony földréteget szórni rá.
Lehet még kapni a vadhálóhoz speciális karókat is, amiket le lehet verni a földbe és hozzá lehet rögzíteni a vadháló alsó szálát. A vadhálóhoz egyébként elvileg nem kell külön vezérdrót, mert a legalsó és a legfelső szál eleve vastagabb anyagól készül.
Nekem a kerítésem nagy része mentén van beton alap – még én készíttettem amikor a ház épült. Az egyik szomszéd felől nincs. Ezt a kerítést elvileg a szomszédnak kellene karbantartani, de nem teszi. Ide csak felraktam a vadhálót, de nem készíttettem utólag beton alapot és a hálót sem ástam le. Egyenlőre nem jöttek be a vaddisznók a kerítés alatt, de nem tudom, hogy ez a kegyelmi állapot meddig marad így…
Szögesdrót?
A kerítés megerősített részének aljára és tetejére is tettem szögesdrótot, de vadász barátaim ezen utólag csak vidáman kacarásztak. A vaddisznók bőre igen edzett és hozzá vannak szokva a tüskés bozótokon való átkeléshez. A szögesdrót legfeljebb egy kicsit csiklandozza őket.
Kutya?
Az talán jelent valamit, ha van a kertben állandóan egy házőrző kutya. Talán ilyen kertek helyett inkább a kutyamentes szomszéd kertet választják. Nem tudom. Arról viszont van tapasztalat a környéken, hogy ha már bejöttek a kertbe, akkor nem érdemes az egyébként a lakásban tartott kutyákat rájuk uszítani, mert a kutyák húzzák a rövidebbet. A konkrét esetben két harcias, nagy testű kutyának szakították fel a hasfalát a vaddisznók, a csata kimenetele fél percen belül eldőlt … L
Véres videók helyett inkább egy mókásabb:
bővebben:
google: vadháló
vagy
http://www.vadhalo.hu
