Megpróbáltam összeszedni a kerítésekre vonatkozó ismereteimet - legalábbis a vaddisznók távoltartása szempontjából releváns ismereteimet.
A téma több szempontból sem egyszerű:
- A kifejezetten erre a célra gyártott vadhálókon kívül a szokásosan kapható kerítéseket nem vadállatok távoltartására tervezik, ilyen szempontból nem méretezik és nem is vizsgálják őket. Az ilyen kerítésekre a kereskedők és a gyártók tehát vadbetörés szempontjából felelősséggel nem tudnak tanácsot adni, vagy garanciát vállalni (bár ez nem minden kereskedőt zavar).
- A vadhálókat nem lakóövezetbe szánták, így megjelenésük erősen ”ipari” (mezőgazdasági), esztétikai szempontból nem könnyű "befogadni" őket az otthonunkba. Jó lenne valami esztétikusabb, vagy legalább kevésbé szembetűnő megoldás.
- A kapható kerítésekről , azok telepítéséről még csak-csak tudunk információkat szerezni, tapasztalatot cserélni más károsultakkal, de igen gyakran nem az a feladat, hogy egy új kerítést építsünk, hanem a meglévőt kell valahogy „költséghatékonyan” megerősíteni, alkalmassá tenni a vadállatok távoltartására. Erre már nehezebb szakszerű tanácsot kapni.
Ez most az apró betűs rész: a fentiek fényében az alábbiakban a saját tapasztalataimat írom le. Ezeket segítő szándékkal adom közre, de jogi értelemben felelősséget én sem tudok vállalni arra, hogy ami nálam bevált, az másnál is beválik.
Szakértőktől csak egy rövid anyagot tudok mellékelni, amit most meg is teszek, aztán folytatom a saját tapasztalataimmal.
Vaddisznó károkozás elleni kerítések
A vaddisznó okozta vadkárosítás megelőzésének egyedüli hatékony módszere a megfelelő kerítés megléte. A telkek kerítéseinek kivitelezését, megerősítését, illetve kijavítását oly módon kell elvégezni, hogy azon a vaddisznó ne tudjon átmenni. Erre a célra minden olyan kerítés alkalmas, amelyet a vad nem tud kidönteni, áttörni, valamint felülről, alulról, vagy esetleg oldalról megkerülni. Fontos a teljes ingatlan megfelelő minőségű kerítéssel való körbehatárolása, a rész szakaszok kiépítése nem vezet hosszan tartó és megbízható eredményre.
Ezeknek a kritériumoknak sokféle kerítés megfelelhet, például a beton talapzattal bíró deszka, vagy léckerítés, a panelos betonkerítés, stb. Az előbb felsorolt típusoktól eltérően az alacsonyabb fajlagos költségű drótfonatos kerítés is elegendő lehet. Ebben az esetben azonban kellő figyelmet kell fordítani a megfelelő alapanyagok megválasztására és a kivitelezésre is.
Ahhoz, hogy a drótfonatos kerítés megfelelő védelmet biztosítson a vaddisznó ellen, a következő műszaki tartalommal kell rendelkeznie:
- Megfelelően stabil oszlopok szükségesek, melyek lehetnek betonból, fémből, vagy akár fából is (ezek között esztétikai, anyagi, tartósságbeli különbségek vannak).
- Ezeket 4-5 méteres oszlopközökkel kell telepíteni, talajtól függően leásással vagy betonozással rögzítve.
- Az oszlopra kerül felszerelésre a – kimondottan vadvédelmi kerítés céljára gyártott – csúszásmentes csomózású drótháló. Ilyen, kereskedelmi forgalomban kapható dróthálókból számos típus létezik, köztük több magyar gyártó is fellelhető. A különböző gyártmányok eltérnek a háló osztásában, a csomópontok rögzítésében, a dróthuzalok vastagságában és szakító szilárdságában. Kizárólag olyan gyártmány felhasználása ajánlott, melyet a gyártó kimondottan a vaddisznó távoltartására ajánl és garanciát vállal rá.
- A drótháló alját a talajfelszínhez kell rögzíteni, melynek célja, hogy a vaddisznó ne tudja megemelni. A vadbetörés megakadályozása érdekében rendkívül fontos, hogy a drótháló megfelelő módon legyen a talajhoz rögzítve.
A drótháló talajhoz rögzítése több módon is lehetséges, melyek közül leggyakrabban alkalmazott és javasolt módszerek a következők:
- 30-40 cm-es mélységben történő talajba süllyesztésével (leásással)
- a földfelszínen, a behatolás irányába történő kihajtásával, kifeszítésével és fél méterenként fa, vagy fém cövekek segítségével történő rögzítésével.
- alacsony beton lábazathoz való rögzítésével
Nem szükséges kerítés teljes magasságban történő megerősítése, elegendő az alsó, cca. 1-1,5 méteres részt megerősíteni.A megfelelő kerítés kivitelezésére számtalan lehetőség van, amelyet mindig a helyi viszonyok figyelembevételével kell megválasztani. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a kerítés kivitelezésével kapcsolatosan, feltétlen kérjünk vadkerítés építésében jártas szakembertől segítséget, az elvégzett munka után pedig garanciát!
Ennyit a hivatásosoktól, most jönnek a saját amatőr tapasztalatok.
Feltettem pár fotót ide, hogy egyértelmű legyen a szóhasználat (fonott háló, ponthegesztett háló, vadháló, stb.)
Mi a gond a kerítésekkel? Hogy jönnek be az állatok?
Vaddisznók a környékünkön gyakorlatilag két módon törnek be, ha a kerítés egyébként jó állapotú (nem dől ki, nem ette meg a rozsda, nincsenek hiányzó részek, stb.).
- szétfeszítik a kerítés hálóját
- megemelik a kerítést és esetleg még túrnak is egy kis gödröt a megemelt kerítés alá, hogy könnyebben átférjenek
Szarvasok, őzek átugorják még a viszonylag magas kerítéseket is (egyszer hozzám is beugrott egy őz), macskák, nyestek átmásznak rajta, de vaddisznók esetén ezeket gyakorlatilag kizárhatjuk. :)
Ha a hálót a vaddisznók szétfeszítik, akkor nincs mit tenni. Ha egy helyen be tudnak jönni, akkor bárhol be tudnak jönni, ahol ugyanolyan a kerítés háló.
Vagy ki kell cserélni, vagy meg kell erősíteni mindenhol.
Nálam a kerítés jó állapotú volt. A föld alatti részen beton sáv alapot húztunk, ebbe a beton alapba állítottuk be a vas oszlopokkal és az oszlopokhoz rögzítettük a szokásos fonott hálót.
Alátúrni nem tudtak a beton miatt, de a fonott hálót meg tudták emelni és szét is tudták feszíteni. Óriási hiba volt, hogy a beton alap építésekor nem süllyesztettünk az alapba méterenként egy-egy drót fület. Ez akkor nem került volna semmibe, és most a kerítéshálót le lehetett volna rögzíteni a fülekhez, hogy legalább a háló megemelését megakadályozzuk. Sajnos / szerencsére az építés idején még nem voltak vaddisznók a környéken és a problémával csak bő tíz évvel később szembesültünk először.
A beton alap azért ígéretes volt, így azt választottuk, hogy egy masszívabb ponthegesztett hálót rögzítünk a meglévő, jó állagú fonott kerítéshálóhoz. Így már elég merev volt az alsó éle, bíztunk benne, hogy nem tudják megemelni az állatok. A B terv az lett volna, hogy méterenként egy-egy tiplit fúrunk a betonba és hozzárögzítjük a háló alsó élét, de végül erre nem volt szükség.
Eleinte csak azokat a részeket erősítettük meg, ahol bejöttek az állatok, de az újabb és újabb betörések után beláttuk, hogy körbe mindenütt el kell végezni ezt a munkát. Több száz méternyi kerítést kellett megerősíteni, így nem volt mindegy, hogy mibe kerül a megerősítésre szánt háló.
A fonott háló megerősítéséhez végül különböző ponthegesztett hálókat használtam. Részben azért, mert ezeket tudtam gyorsan beszerezni, részben pedig azért, mert a vadhálót igen rútnak találtam, pláne a javasolt másfél méter magas méretben. Nem részletezem az okokat, de eléggé eklektikus lett a végeredmény. (Több alkalommal, gyorsan kellett beszerezni és hol ilyet kaptam, hol meg olyat.) Ez abból a szempontból jó, hogy most több hálóról is tudok nyilatkozni: mindegyik bevált. Ahol a legkisebb mértékben is megerősítettük a kerítést (lásd a fotókon), ott többet meg sem próbáltak bejönni a vaddisznók.
Ponthegesztett hálóból ezer félét lehet kapni. Különböző magasságú, szemméretű, drót vastagságú hálók. Kínai gyártmány, olasz gyártmány, egyszer horganyzott, kétszer horganyzott, gyárilag festett, festetlen...
Annyi közös volt bennük, hogy egyikre sem volt ráírva, hogy "vaddisznók ellen".
A nagyon szembetűnő részekre olyan ponthegesztett hálót választottam, ami gyárilag éppen olyan zöld színű volt, mint a megerősített fonott háló. Persze látszik, de sokkal kevésbé ronda, mint a horganyzott hálók.
Egy hétvégén több helyen is bejöttek az állatok és az otthon lévő ponthegesztett háló nem lett volna elég, az üzlet meg nem volt nyitva, ezért az egy méter magas hálót félbe vágtuk két fél méter magasra. A meglévő fonott hálónak ezzel csupán az alsó fél méterét tudtuk megerősíteni, de már ez is elég volt a vaddisznók ellen. Egy szakaszon a fél méteres magasságnál még szögesdrótot is feltettünk, de sem ezen a szakaszon nem jöttek be, sem azon a szakaszon, ahová akkor nem jutott szögesdrót. Több vadász ismerősön szerint a vaddisznók hozzá vannak szokva a tüskés bozótosokhoz, ezért a szögesdrótnak nincs sok jelentősége. Ha csak a vaddisznók miatt tesszük fel, akkor nettó pénzkidobás.
Nincsenek illúzióim, ha az életük múlna rajta, akkor bizonyára át tudnák verekedni magukat a kerítésemen, de ha csak azért kellene véresre szaggatni az orrukat, hogy egy kicsit zöldebb fűben túrhassanak, akkor inkább tovább mennek valamelyik szomszédomhoz.
Nem azért nem jönnek be, mert már nincsenek vaddisznók a környéken!
A vadkamerám szerint még több év után is heti rendszerességgel vonultak el kisebb nagyobb csoportokban a kerítésem mellett. Télen is, nyáron is, de a kertembe egyszer sem jöttek be, miközben a környéken több helyre is betörtek.
A horganyzott hálókat meg a vége felé már próbáltam csak olyan magasságig felszerelni, hogy takarja el a kerítés mellett húzódó sövény és csak a vaddisznók lássák kívülről, de én ne lássam már belülről.
Az egyik szomszédom felől végül vadhálót tettem fel, de a növényzet miatt ez tőlem nem látszik és itt egy kicsit más volt a helyzet, mert itt nem volt beton alapja a meglévő kerítésnek és a fonott háló is elég öregecske volt. Viszont le volt ásva a földbe 20-30 cm mélyre. Itt sem trükköztünk semmit. A vadhálót nem ástuk le, csak jó erősen hozzárögzítettük a fonott hálóhoz. Mivel a fonott háló le volt ásva, így a hozzárögzített vadhálót sem tudták megemelni.
Feltettem pár fotót ide a megerősített kerítésemről illetve a környék kerítéseiről, bőségesen kiegészítve a megjegyzéseimmel.
Remélem segít.
