A vaddisznó probléma lehetséges kezelése

Mostanában leginkább más portálokon megjelent híreket veszek át, ami talán nem is baj.

Nemrég került a kezembe egy írás a vaddisznókról, mai kicsit eltér az eddigiektől, de a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében fontosnak tartom megjeleníteni.

Ime:

A vaddisznó probléma lehetséges kezelése

Az erdők természetes alkotóelemei a vadon élő állatok, amelyek között vadászható és védett
fajok, valamint kártevők is előfordulnak. A történelem során az infrastruktúra, a beépítettség
és a lakott területek terjeszkedése következtében a vadon élő állatok élettere erősen
lecsökkent, közülük az ökológiai szempontból generalistának – széles élőhelyhasználati és
táplálkozási spektrummal rendelkezőnek – tekinthető fajok, mint a vaddisznó, az őz, a róka, a
nyest és a borz már hozzászoktak az ember közelségéhez. Ezért az erdőterülettel határos
lakott területeken, illetve a városba mélyen behúzódó zöld elhanyagolt területen, telkeken is
előfordulnak. A fent említett vadászható fajok őshonosak, jelenlétük nem a vadászatnak
köszönhető. Ugyanolyan természetes alkotóelemként kell azokra tekinteni, mint a
feketerigóra, a harkályra, vagy a szúnyogra. 
Ezen generalista fajok közül az egyik legelterjedtebb őshonos, kimagasló alkalmazkodó
képességű nagyvadfajunk a vaddisznó, amely minden olyan élőhelyen megjelenik, ahol
megtalálja a számára kedvező életfeltételeket. Az elhanyagolt és háborítatlan gazos, bozótos
ingatlanokon nem zaklatják és itt rendszerint táplálékhoz is könnyen jut (pl.: hullott
gyümölcs, kerti hulladékok, zöldhulladék). Meg kell említeni, hogy a vaddisznó alapvetően
kerüli az embert, de akár veszélyes is lehet. Nagyon fontos, hogy semmiképpen ne próbáljunk
az állat közelébe kerülni. Csapjunk zajt, adjuk meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét,
ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle. Soha ne szorítsuk be olyan helyre,
ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk. A kanok a párzási időszakban
lehetnek veszélyesek, a kocák pedig, amikor a kis csíkos hátú malacokat védelmezik. A
sebesült vaddisznó szintén agresszív lehet. Semmiképpen ne sétáltassuk kutyánkat póráz
nélkül az erdőben, mert a kutya által felingerelt vaddisznó – veszélyeztetve érezve magát
A vaddisznó elsősorban a megfelelő búvóhely és a vonzó táplálékforrások miatt jelenik meg a
lakott területeken annak ellenére, hogy táplálékot, vizet és dagonyázó helyeket az erdők
belsőbb, lakott területektől távol eső részein is talál egész évben a vadgazdálkodói
tevékenységnek köszönhetően. A lakott területeken található locsoló berendezések környékét
sem a szomjúság miatt keresi fel, hanem mert az öntözött gyepet igen gazdagon lakják az
alsóbb rendű, gerinctelen élőlények, amelyek fontos táplálékát jelentik a mindenevő
vaddisznónak. Búvóhelynek számít minden gazos, szemetes, elhanyagolt terület. A vaddisznó
számára vonzó a hullott gyümölcs, a kerti zöldhulladék, a háztartási szemét, a vastag
humuszos kerti talaj (sok csiga, giliszta stb. él benne), kerti vetemények, zöldségek,
mezőgazdasági termények, a víz, a dagonyázási lehetőség. A vaddisznó mindenevő,
különösen kedveli a lédús zöldségeket és gyümölcsöket. Minden tevékenység, mely ezeket a
vonzó tényezőket csökkenti, hozzájárul a vaddisznó jelenlétének csökkentéséhez.
A vaddisznók nem magányosan, hanem csoportokba verődve kondában élnek. Egy ivarérett
koca nem ritkán 8-10 malacot is vezet, így néhány malacos koca nagyobb kondát is alkothat.
Általános szabály, hogy a csapatban élő állatok egyedeiknek jobb esélyei vannak a túlélésre.
Ez az oka annak, hogy a vaddisznók kondába szerveződve élnek, jelennek meg egy-egy
területen, így a lakott területeken is.
Külterületeken a vaddisznó létszámapasztásának mértékét a vadászati hatóság határozza meg,
illetve ellenőrzi annak elvégzését. A vadászatra az illetékes vadgazdálkodó jogosult, aki
köteles a hatóság által előírt tervet teljesíteni. A vaddisznók létszámának apasztása,
szabályozása a következő módokon történik:
- befogással, a befogók folyamatos üzemeltetésével a lakott területhez közeli erdőterületeken;
- vadászattal az erdőterületeken;
- dagonyák üzemeltetésével az erdő belsőbb részein;
- a lakossággal, illetve az önkormányzatokkal történő aktív kommunikáció segítségével.
A települések közigazgatási belterülete nem képezi részét a vadászterületnek, ezért lakott
területen a vadgazdálkodónak nincs jogosultsága vadászati tevékenység végzésére, így a
vaddisznó befogására sem. Mindemellett megemlítendő, hogy a vaddisznó befogása bonyolult
szakmai feladat, amely előkészítést igényel. A vaddisznó élvefogó berendezés egy
nagyméretű, több mázsás szerkezet. A befogó telepítése és a befogás között akár több hónap
is eltelhet. A befogókat csak ritkán telepítik lakott ház kertjébe vagy udvarába. A befogást
megelőzően etetéssel csalogatják az állatokat a befogóhoz, amely állat további kárt tehet az
udvarban, továbbá a befogásból kimaradó vaddisznók az etetés miatt a későbbiekben
rendszeresen felkereshetik azt ingatlant.
A jelenlegi szabályozás a település belterületén történő vad elejtésének feladatát nem ruházza
senkire. A szükséges engedélyt a területileg illetékes rendőrhatóság jogosult kiállítani.
A legproblémásabb területek önkormányzatai mérlegelve a kialakult helyzetet, mezőőrt, vagy
állatok befogására specializálodott vállalkozót alkalmaznak, aki rendelkezik a rendőrség által
kiadott engedéllyel, így a fegyverét is használhatja a település közigazgatási belterületén.
A belterületen bekövetkező vadkárosítás megelőzésének egyedüli hatékony módszere a
megfelelő kerítés megléte, azonban az erdő közelében élő lakosság sokat tehet a probléma
kezelésének érdekében megfelelő kerítések építésével, az ingatlanokat határoló kerítések
vadbiztossá tételével, az elhanyagolt és gazdátlan telkeken, illetve közterületen lévő
bozótosok felszámolásával, a gazdátlan területek lekaszálásával, rendbetételével. Fontos,
hogy a nagyvadat ideiglenes vagy állandó etetési tevékenységgel senki ne szoktassa a
belterületre. Hasonlóan fontos a kerti zöldhulladék szakszerű, előírás szerinti kezelése.
Nem szabad a zöldhulladékot az erdőbe, vagy felhagyott területekre vinni, hiszen a
hulladékkupacok alatt megjelenő rovarok, csigák, giliszták a vaddisznó táplálékául
szolgálnak és odacsalogatják a vadat.
A zöldhulladék kijuttatása mindenképpen kerülendő, mivel indirekt etetésként hat és a
vaddisznó állomány káros mértékű elszaporodását segíti elő. Az ilyen jellegű emberi
tevékenységből eredően növekszik a vaddisznó populáció sűrűsége, mely növeli a
károkozások kockázatát, illetve az esetleges járványok kialakulását.
Megfelelő magatartással minden lakos tud segíteni a vaddisznó okozta belterületi
károkozás problémájának a kezelésében, megoldásában!