Vaddisznók által okozott kár lakott területen

Mit kell tenni, hogy kártérítést kapjunk?

A károsultnak bejelentési kötelezettsége van. A kár bekövetkezésének a tényét 8 napon belül írásban (fax vagy tértivevényes levél) be kell jelenteni annak, aki felelősséggel tartozik a kár miatt. Budapest Hegyvidék esetében ez a Pilisi Parkerdő Zrt. (PPZrt.) 

Célszerű pár fotóval le is dokumentálni az esetet.

Az ügy innentől fogva csak 3 év múlva évül el, a kártérítési igényt később is be lehet jelenteni.

A kárigény bejelentése után a PPZrt. feltehetően kiküldi a kárszakértőjét a kár felmérésére. Az általa becsült összeget el lehet fogadni, és lehet kérni a PPZrt.-t hogy fizesse azt meg.

Én nem kártérítést kértem, hanem azt, hogy hozzák rendbe a kertemet és szüntessék meg az állandó vadbetöréseket. Érdemben nem válaszoltak, ezért kellett kárszakértőt hívnom és kártérítés irányába vinni a dolgot.

Ha nem felel meg a PPZrt. kárszakértője által kiszámított összeg, akkor meg lehet bízni egy másik kárszakértőt. Az én esetemben az általam megbízott szakértő négyszer (!) akkora kárt becsült mint a PPZrt. szakértője. Mivel ez volt reálisabb, inkább úgy kellene fogalmazni, hogy a PPZrt. szakértője negyedakkora kárt állapított meg mint ami reális lett volna.

A két kárszakértő által kiszámolt számokon lehet vitatkozni, lehet kompromisszumot kötni a PPZrt.-vel, vagy bíróság elé kell vinni az ügyet. Az én esetemben a PPZrt. (eddig) nem volt kompromisszumra hajlandó, csak a saját szakértőjének a számait fogadta el. Az ügyet átadtam egy ügyvédnek. Rövidesen tovább lépünk a bírósági eljárás irányába.

Az egyik sarokpont az, hogy a kerítés megerősítésére fordított összegek a kártérítés részét képezik-e.

Az én esetemben a vaddisznók kisebb nagyobb szünetekkel, de több hónapon keresztül, egymás után többször is betörtek. Minden alkalommal bejelentettem az esetet a PPZrt.-nek, majd megerősítettem a tönkretett kerítésszakaszt. Miután ötödször is bejöttek a vaddisznók és minden alkalommal kerestek egy újabb részt a kerítésen, ami még nem volt megerősítve úgy döntöttem, hogy a további károk megelőzésére és a folyamatos balesetveszély elhárítására végett körben mindenütt megerősíttetem a kerítést. A kárszakértő által a kerítés megerősítésére felszámított kárösszeg még így is kisebb volt, mint amekkora kárt ugyan ezen szakértő becslése szerint a legdurvább esetben a vaddisznók egyetlen éjszaka alatt okoztak.

A kerítés megerősítésére fordított összeg tehát méltányos arányban volt a kár összegével és a fennálló balesetveszéllyel. (Nem aranyból fonattam kerítést a PPZRt. költségére.)

Mind az általam megbízott igazságügyi (kár)szakértő, mind az ügyvédem szerint a kerítés megerősítésére fordított összeg (az én esetemben) jogosan képezi a kártérítési követelés részét.

A PPZRt. korábban több hasonló esetben sikeresen próbálkozott azzal, hogy a kártérítést a vadászati törvény alapján kell rendezni. Ez szerencsére nem állja meg a helyét. Lakott területen nem „vadkár” van, hanem „vadak által okozott kár” és a PTK veszélyes üzemekre vonatkozó paragrafusai alapján kell eljárni. A vadászati törvény több ponton is lényegesen előnyösebb helyzetet teremtene a PPZrt. számára.

A PTK szerinti eljárás egyébként lehetőséget nyújt nem-vagyoni károk megtérítésére is. Ilyen nem vagyoni kár például az, hogy rettegésben kell élni a vaddisznók miatt a saját kertemben és a környező közterületeken, hogy a kertemet nem használhatom rendeltetésének megfelelően, mert a rendszeresen betörő vaddisznók miatt nem merem öntözni a füvet, nem merek hagymás növényeket ültetni, nem merek kerti tavat építeni, stb.

Egy szakértői vélemény:

„ <…>  Szerintem a törvények egyértelműen fogalmaznak. Az 1996. évi LV. törvényből (vadászati törvény) idézem, külön fontos a 75§ (3) bekezdése, kiemeltem félkövérrel:

V. Fejezet

FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT

A vadkár

75. § (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).

(2) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

(3) A jogosult a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt.

Szerintem és bármely jogértő személy számára ez alapján ez egyértelmű. (A vadászati törvény és vhr a jogosult kifejezés alatt vadászatra jogosultat ért.)

Mellékelem a Polgári Törvénykönyv vonatkozó részét is:

A veszélyes üzem működéséből eredő károk

345. § (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.

    (3) A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik.

(2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott.

(4) A kártérítési követelés három év alatt elévül.

<…> ”

A fontosabb lépések röviden összefoglalva tehát a következők:

• dokumentáld le az esetet fényképekkel

• jelentsd be a kár tényét és a kártérítésre vonatkozó igényedet írásban a PPZrt-nek
  ekkor még nem kell konkrét összeget megjelölni
  a bejelentésben szabj valamilyen ésszerű határidőt arra, hogy kiküldjék a saját szakértőjüket (meddig vagy hajlandó tolerálni a feltúrt kertet, megrongált kerítést, stb.)
  egy naptári hétnek elegendőnek kell lenni, de általában néhány napon belül is lehet szakértőt találni
• ismétlődő vadbetörések esetén jelentsd be az újabb eseteket is az első esethez hasonló módon és dokumentáld le ezeket is fényképekkel
• ha a PPZrt. nem rendel ki kárszakértőt, vagy kirendel egyet, de az általa becsült összeggel nem vagy megelégedve, akkor hívj te is egy szakértőt;
  ismereteim szerint a kárszakértők 20 eFt és 60 eFt közötti díjazásért dolgoznak
• küldd el hivatalosan a kártérítési követelésedet a PPZrt.-nek
• ha nem tudtok megállapodni a kártérítés összegében, akkor add át az ügyet egy ügyvédnek
• miután a szakértők felmérték a károkat illetve a szakértő kiküldésére a PPZrt.-nek szabott határidő lejárt (saját belátásod és anyagi lehetőségeid szerint) erősítsd meg a kerítésed és ezután hozd rendbe a kertedet

Hasznos címek és telefonszámok a ki-kicsoda bejegyzésben.

A kárszakértők általában csak az anyagi károkkal foglalkoznak. A nem anyagi károk mértékét legjobb az ügyvéddel egyeztetni.

A fentieket a legjobb tudásom szerint írtam le, de tévedés nincs kizárva, így garanciát nem tudok vállalni. L