A kártérítés témakörében már leírtam, hogy mit kell tenni, hogy kártérítést kapjunk.

A helyzet némiképp megváltozott, így a korábbi tanácsaimat felül kell bírálnom. :(

Nyáron még úgy állt a dolog, hogy a Pilisi Parkerdő ZRt. nem vitatta, hogy kártérítési kötelezettséggel tartozik, csak azt vitatta, hogy ezt a Vadászati Törvény, vagy a Polgári Törvénykönyv szabályozza, illetve nem fogadta el automatikusan a károsult által megbízott kárszakértő szakvéleményét a kár összegét tekintve, hanem saját szakértőt bízott meg. (Az én esetemben a két szakértő által kiszámított összegek közel 1:4 arányú eltérést mutattak.)

Szóbeli kommunikációjuk is arra irányult, hogy a kárt megtérítik, de csak a saját szakértőjük által meghatározott összeg erejéig. Nem is lett volna sok értelme a Pilisi Parkerdő ZRt. részéről saját szakértő kirendelésének, ha még az általa meghatározott összeget sem akarták volna megtéríteni. (Bár ha titokban tudják, hogy előbb utóbb úgyis fizetniük kell, akkor nem árt egy kisebb összegről szóló szakvéleményt beszerezni még mielőtt a nyomok eltűnnek.)

A változások sajnos egy konkrét eset kapcsán is megerősítést nyertek.

A nyár végén egy károsult lakótársunknak még szóban azt ígérték, hogy a saját szakértőjük által kikalkulált kárösszeget megtérítik (de ha ennél többet akar, akkor azt csak peres úton érheti el). Lakótársunk nem akart túl sokat vesződni a dologgal, így ő nem bízott meg saját kárszakértőt. Most nincs is a kezében semmi, csak pár fotó, meg egy e-mail, amiben a Pilisi Parkerdő ZRt. közli, hogy a szakértőjük ugyan a kár összegét X forintban állapította meg, de ők a FELELŐSSÉGÜKET NEM ISMERIK EL (és nem fizetnek egy árva buznyákot sem).

A Pilisi Parkerdő ZRt. álláspontja így módosult:

"A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a lakott területen élő vaddisznók esetenként kárt okoznak a környékbeli ingatlanokon. Erdészetünk a kötelezettségeihez és lehetőségeihez mérten mindent megtesz a lakott terület közelében élő vaddisznók létszámának csökkentése, illetve egyebekben a vadak lakott területtől való távoltartása érdekében.

Tekintettel arra, hogy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény hatálya nem terjed ki a jelen esetre, a település belterülete nem része a vadászterületnek, továbbá a belterületen élő vadállomány létszámának lényeges befolyásolására nincs sem jogosultságunk, sem eszközünk, A Budapesti Erdészet véleménye szerint nem tekinthető felelősnek a vadászterületen kívüli káresemény bekövetkezésért, arra lényegében ráhatása nincs."

A "lényegében ráhatása nincs" elég érdekes megfogalmazás. Sajnos a lakóknak még annyi ráhatásuk sincs a dologra, mint a vadászatra jogosultnak. A kerítést, az öntözőrendszert és a füvesítést pedig valakinek ki kell fizetni.

Szerencsére a törvényi hivatkozás egyszerűen nem helytálló. Másként fogalmazva pontatlan / téves / félrevezető. 

Már idéztem egyszer, de most idézem újra azt a bizonyos szakértői véleményt és a vonatkozó paragrafusokat:

„ <…>  Szerintem a törvények egyértelműen fogalmaznak. Az 1996. évi LV. törvényből (vadászati törvény) idézem, külön fontos a 75§ (3) bekezdése, kiemeltem félkövérrel:

V. Fejezet

FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT

A vadkár

75. § (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).

(2) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

(3) A jogosult a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt.

Szerintem és bármely jogértő személy számára ez alapján ez egyértelmű. (A vadászati törvény és vhr a jogosult kifejezés alatt vadászatra jogosultat ért.)

Mellékelem a Polgári Törvénykönyv vonatkozó részét is:

A veszélyes üzem működéséből eredő károk

345. § (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.

    (3) A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik.

(2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott.

(4) A kártérítési követelés három év alatt elévül.

<…> ”

A vadászat tehát veszélyes üzem és a veszélyes üzem üzemeltetője köteles megtéríteni az okozott kárt. Ez alól akkor lehetne kibújni, ha be tudnák bizonyítani, hogy nem tehetnek róla, hogy a vaddisznók túlszaporodnak és kimennek a vadászterületükről (...bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.)

Ezt nem könnyű bizonyítani, hiszen eddig is számtalan esetben kellett kártérítést fizetniük a vadészterületről "kiváltó" vadak károkozásai miatt. Ha be tudnák bizonyítani, hogy a vadászterületet elhagyó vadak által okozott kár "elháríthatatlan", akkor az összes vadkárszakértőnek más munkát kellene keresni.

Mi ebből a tanulság?

Egészen röviden:

Sajnos úgy néz ki a helyzet, hogy aki kártérítést szeretne, annak mindenképpen meg kell bízni egy saját kárszakértőt és mindenképpen hivatalos ügyvédi levélben kell követelni a kártérítés összegét.

Egyébként a mi ügyvédi levelünkre a Pilisi Parkerdő ZRt. nem is válaszolt, de a peresítés elindításához szükség volt rá.

Most itt tartunk: a közjegyző által kibocsátott fizetési felszólításra már kénytelenek voltak reagálni, különben jogerőre emelkedett volna. Reagáltak is. Elutasították a követelésünket, így az ügyből már biztosan per lesz.

A mi esetünkben nem is próbáltak peren kívül megegyezni, mint mondtam, az ügyvédi levelünkre egyáltalán nem is válaszoltak.

Most legalább (remélhetőleg világosan és egyértelműen) kiderül, hogy mi a független magyar bíróság álláspontja a kérdésben.

Watch this space... :)