Pár hét lemaradását próbálom behozni, de annyi minden történt, hogy nem is tudom hol kezdjem...

Talán a decemberi közmeghallgatásnál.

A XII. kerületi közmeghallgatáson Bósza Zsolt szólalt fel a vaddisznók problémájáról. A felszólalás kicsit hosszú lett, de viszonylag nagy türelemmel végighallgatta mindenki és a kerület vezetése segítőkész hozzáállást tanúsított. (Erre is számítottunk.)

Pokorni Zoltán polgármester úr ott helyben eldöntötte, hogy létrehoz egy bizottságot, aki megvizsgálja a problémát és megteszi a megoldásra vonatkozó javaslatait. A bizottság élére Váczi János alpolgármester urat jelölte ki.

A felszólalásra adott válaszban az önkormányzat mezőőre elmesélte, hogy milyen lépések történtek az elmúlt hónapokban. Eközben elejtett egy olyan megjegyzést, hogy "sikerült néhány disznót befogni az elnöki rezidencián is". Hát ez nagy derültséget okozott a hallgatóság körében és a bulvár sajtó is azonnal rábukott.

Megjelent egy nagyon bulváros cikk a Blikkben (nyomtatott és online), amit a megjelenés napján első helyen hivatkozott le az index.hu, majd az origo is. Az RTL Klub híradója külön riportot szentelt az ügynek.

Ez a hírdömping vélhetően kivert néhány biztosítékot, mert egyik napról a másikra összehívattatott a vadkár-bizottság és ünnepélyesen meg is alakult még karácsony előtt.

Bármi légyen is az ok, maga a tény örömteli és köszönetet érdemel az önkormányzat a gyors fellépésért.

Az első ülésen az önkormányzat oldaláról a jegyző megbízottja, az önkormányzat kommunikációs vezetője és a mezőőr jelent meg. Váczi alpolgármester úr sajnos váratlanul lebetegedett és nem tudott eljönni. Eljött viszont a pilis Parkerdő ZRt.-től a Budai Erdészet vezetője és a területért felelős erdőgondnok. A civil oldal képviseletében ketten voltunk Zsolttal.

Átbeszéltük az ismert kérdéseket és a Pilisi Parkerdő ZRt. javaslatára elhatároztuk, hogy a bizottság következő ülésére meghívunk még néhány személyt. Ez sikerült és a január 4-i második megbeszélésre már el is jöttek:

• 2 fő a kerületi rendőrségtől - a maximálisan kerülendő, de ilyen kritikus vadlétszám mellett sajnos nem mellőzhető vadkilövésekhez szükséges engedélyek kérdésének a megbeszéléséhez.
   
• 1 fő az ÁNTSZ-től - vele az altatólövedékek, fogamzásgátló szerek és egyéb nem-orthodox megoldások kérdését szerettük volna megbeszélni.
   

• 1 fő a Gödöllői Egyetemről - aki a vaddisznók életmódjáról, veszélyességéről vagy veszélytelenségéről illetve a lakott területeken belüli életmódjáról, nyomon követésének illetve elfogásának lehetőségeiről tud tájékoztatást adni.
   
• Az országban a vadászatot felügyelő hatóságtól is vártunk valakit, de nem sikerült elhívni senkit. Erre azért lett volna szükség, mert a Pilis Prkerdő ZRt.-nek bizonyos kérdésekben meg van kötve a keze és ez a hatóság írja elő, hogy mit kell és mit tilos csinálniuk.

 (nem sikerült névjegyet cserélni mindenkivel, így inkább maradok minden esetben a beosztásoknál)

Mindkét megbeszélés (a karácsony előtti és a január 4-i) jó hangulatú és konstruktív légkörű volt. Kicsit ötletbörze jellegűek voltak, de végül sikerült körülhatárolni a célokat és a cselekvési terveket. Az alapvető CÉLOK - nem meglepő módon:

1. a vadlétszám csökkentése
2. a védekezés fokozása, a lehetséges módszerek tisztázása
3. jogi és anyagi kérdések tisztázása (kármegelőzés, kártérítés)

A célok eléréséhez (az érintett felek egyetértése esetén) igénybe vehető több ESZKÖZ is:

• az elsődleges eszközök természetesen a Pilisi Parkerdő ZRt. kezében vannak, hiszen a legfontosabb kérdés a vadlétszám csökkentése (vadbefogás, hajtás, kilövés lakott területen kívül, esetenként akár lakott területen belül is, stb.)
   
• az egyébként rendszeres, évente megújított együttműködési megállapodásban a Pilisi Parkerdő ZRt. és az önkormányzat nevesíteni fog olyan célokat és pénzösszegeket is ami a vaddisznó helyzet javítását szolgálja
   
• szükség esetén az önkormányzat jogszabályokat tud alkotni illetve nagyobb figyelmet tud fordítani a meglévő jogszabályok betartatására
   
• az önkormányzat támogatást nyújt egyes információs csatornák eléréséhez és kommunikációs kampányt indít (Hegyvidék, Helyi Téma, kerületi TV)
   
• megvizsgáljuk, hogy a kerítések megerősítéséhez milyen (korlátozott) önkormányzati forrásokat lehet igénybe venni - feltehetően a társasházak számára fenntartott kb. 10 millió forintot lehet majd ilyen célokra is igénybe venni.
   
• ígéretet kaptunk, hogy az önkormányzatnál lesz egy vadkár információs vonal, ami nem egy 24 órás hot-line lesz, amit éjjel-nappal fel lehet hívni, ha átfut egy vaddisznó az autóm előtt, de legalább lesz egy ember, aki élő szóban is tájékoztatást tud adni és fogadni tudja a vaddisznók észleléséről szóló bejelentéseket
   
• készül egy tudásbázis - igyekszünk közösen összeállítani egy olyan folyamatosan bővülő (online?) információs felületet, ahol mindenki aki kapcsolatba  kerül a problémával teljes körű tájékoztatást kaphat
   
• amíg a probléma meg nem oldódik / amíg tart a lelkesedés, addig az aktuális helyzetről, az elért eredményekről is folyamatos tájékoztatást tervezünk a rendelkezésre álló média felületeken
   
• stb.

A munka folyik, de pár érdekesebb hír előzetesen:

A vaddisznóállomány növekedése és a lakott területekre való fokozott behatolásuk nem magyar sajátosság, hanem egész Európában zajló, nehezen vagy nem megállítható folyamat. A régi szép idők visszatérése nem várható, de a tavalyinál jobb helyzet kitartó, folyamatos munkával azért elérhető.

Magyar és EU jogszabályok is tiltják, hogy fogamzásgátló szereket vagy (ezt nem is kérte senki) mérget, de akár vitamin készítményeket is ellenőrizetlen mennyiségben "kiszórással" adjanak (vad)állatoknak. Pláne akkor, ha ez az állat még "élelmiszer termelő" állat is. Egyébként állítólag egy afrikai elefánt fogamzásgátlása éves szinten 10 ezer USD nagyságrendű összeg.

Altató lövedéket lehet alkalmazni, de törvényi előírások miatt csak olyan ember sütheti el az altatólövedékes puskát, akinek van lőfegyver-használati engedélye ÉS állatorvosi (!) végzettsége is. Az ügy még így is macerás, mert a disznó csak percekkel később alszik el, közben pedig kótyagosan rohangál mondjuk az autók között, vagy átmegy a szomszédos magántulajdonú kertbe, ahová nincs joga behatolni egyik hatóságnak sem.

A vaddisznó egy részben jól kezelhető probléma, mert legalább a magánkertek hatékonyan megvédhetők megfelelő kerítés megépítésével. A nyest esetén ez nem mondható el.

Sajnos az európai trendeknek megfelelően várható nyestek és a rókák hasonló elszaporodása és lakott területekre való behatolása is.
Jó hír, hogy tavaly a rókák az egész országban veszettség-mentesek voltak, de sajnos a denevérek között fokozottan terjed a betegség.

A Pilisi Parkerdő ZRt. az idén további vadbefogó szerkezeteket vásárol!

Érdekes ötletként merült fel a vaddisznó kondák mozgásának követése GPS jelek vételére és SMS küldésére alkalmas nyakörv felszerelésével. Ennek állítólag csak akkor lenne értelme, ha legalább 8-10 állatra fel lehetne tenni. A dolog szerintem csak egy érdekes színfoltja marad a megbeszéléseknek és sosem valósul meg, de teljesen azért nem tettünk le róla :)

A jogi helyzet megítélése olyannyira szélsőségesen eltérő, hogy ebben a témában nem számítok konszenzusos tájékoztatóra a tudásbázisban. Az én álláspontom e blog más részein olvasható. Alkalomadtán leírom majd az ellenvéleményeket is...

A mi rövidtávú feladatunk most az, hogy állítsuk össze azon kérdések listáját, amire a civilek választ szeretnének kapni. Ezen kérdések jelentős része (a válaszokkal együtt) a korábban említett, nyilvánosan elérhető, tájékoztatást szolgáló tudásbázis GYIK része is lenne. 

A kérdések összeállításának határidő: 2012 január 11

Jöhetnek a kérdések akár itt, akár e-mail-ben :)

Értesülések szerint az elmúlt napokban számos előrelépés történt az Irhás árokban és környékén garázdálkodó nagy vaddisznó konda létszámának csökkentése terén. Torma László, a hegyvidéki önkormányzat mezőőre igéretet tett, hogy egyeztet a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel és a publikus (?!) információkat közzéteszi ezen a blogon, vagy egy nekem küldött e-mail-ben, amit majd én teszek közzé. :)

Ez azért is jó lenne, mert hetekkel ezelőtt én is írtam a Pilis Parkerdő Zrt.-nek, hogy valamilyen formában (akár ezen a blogon) tájékoztasson minket a helyzet alakulásáról, de sajnos nem méltattak válaszra. :(

 kissé megkésve - a nyári TV2 riport:

Jó lenne, ha nem csak mi, az Irhás árokban élők rágódnánk a problémán, hanem hozzászólnának azok is, akik nálunk többet tudnak tenni a helyzet javítása érdekében: elsősorban a Pilisi Parkerdő Zrt., másodsorban az illetékes önkormányzatok.

Írok az érintetteknek egy-egy e-mail-t és megkérem őket, hogy kommentálják a helyzetet, adjanak tanácsot és írják meg, hogy mit tettek / milyen eredménnyel az érdekünkben.

Remélhetőleg erre a bejegyzésre válaszolva juttatják el a válaszaikat. Ha nem, akkor bemásolom én amit tudok.

A Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársainak többször a szemére vetettem, hogy nem kommunikálnak a lakossággal. Nem kommunikálják sem a veszélyt, sem a megelőzéshez szükséges tanácsaikat, sem az általuk elért eredményeket.

Tisztelt Pilisi Parkerdő Zrt.!
Kellő udvariassággal kérdezzük ezúton is, hogy milyen eredményeket sikerült elérni a vadbefogókkal és a kilövésekkel. Mire számítsunk a télen? Sikerült-e legalább az éves szaporulatnak megfelelő vadat kiiktatni, vagy jövőre annál is többen lesznek mint amennyien az idén voltak?

Próbáltam keresgélni, hogy mit csinálnak más nagyvárosokban a vaddisznókkal.

Nem tudom, hogy milyen módszerekkel dolgoznak Berlinben, de ezeket a módszereket nem kellene átvennünk. Nem tűnnek túl eredményesnek...

Az is látszik, hogy vannak akik valóban etetik és próbálják magukhoz szoktatni a vaddisznókat.

Szintén berlini példa. Kicsit hosszú, de érdekes. Egy ponton a vaddisznók barátságosan megbökik az orrukkal a kamerát.

Ha nem lépünk gyorsan és határozottan, akkor ránk is ez vár.

Már az idén sem látszik tarthatónak, hogy a városba beköltözött vaddisznók létszámát csupán annyival csökkentsük, mint amennyi az idei szaporulatuk. Ez pedig azt jelenti, hogy jövőre még többen lesznek. Egy szép napon mi is ilyen videókat fogunk készíteni fényes nappal a Gesztenyés kertben:

:( 

az "események" kategóriába kerülnek a rádió és TV riportok valamint az önkormányzattal vagy az erdőgazdasággal folytatott megbeszélésekről szóló beszámolók

A kategóriák között megjelenő "észlelések" kategóriát arra a célra tartom fenn, hogy ebbe a kategóriába soroljuk a lakott területen történő vaddisznó észleléseket.

Vaddisznók által okozott kár lakott területen

Mit kell tenni, hogy kártérítést kapjunk?

A károsultnak bejelentési kötelezettsége van. A kár bekövetkezésének a tényét 8 napon belül írásban (fax vagy tértivevényes levél) be kell jelenteni annak, aki felelősséggel tartozik a kár miatt. Budapest Hegyvidék esetében ez a Pilisi Parkerdő Zrt. (PPZrt.) 

Célszerű pár fotóval le is dokumentálni az esetet.

Az ügy innentől fogva csak 3 év múlva évül el, a kártérítési igényt később is be lehet jelenteni.

A kárigény bejelentése után a PPZrt. feltehetően kiküldi a kárszakértőjét a kár felmérésére. Az általa becsült összeget el lehet fogadni, és lehet kérni a PPZrt.-t hogy fizesse azt meg.

Én nem kártérítést kértem, hanem azt, hogy hozzák rendbe a kertemet és szüntessék meg az állandó vadbetöréseket. Érdemben nem válaszoltak, ezért kellett kárszakértőt hívnom és kártérítés irányába vinni a dolgot.

Ha nem felel meg a PPZrt. kárszakértője által kiszámított összeg, akkor meg lehet bízni egy másik kárszakértőt. Az én esetemben az általam megbízott szakértő négyszer (!) akkora kárt becsült mint a PPZrt. szakértője. Mivel ez volt reálisabb, inkább úgy kellene fogalmazni, hogy a PPZrt. szakértője negyedakkora kárt állapított meg mint ami reális lett volna.

A két kárszakértő által kiszámolt számokon lehet vitatkozni, lehet kompromisszumot kötni a PPZrt.-vel, vagy bíróság elé kell vinni az ügyet. Az én esetemben a PPZrt. (eddig) nem volt kompromisszumra hajlandó, csak a saját szakértőjének a számait fogadta el. Az ügyet átadtam egy ügyvédnek. Rövidesen tovább lépünk a bírósági eljárás irányába.

Az egyik sarokpont az, hogy a kerítés megerősítésére fordított összegek a kártérítés részét képezik-e.

Az én esetemben a vaddisznók kisebb nagyobb szünetekkel, de több hónapon keresztül, egymás után többször is betörtek. Minden alkalommal bejelentettem az esetet a PPZrt.-nek, majd megerősítettem a tönkretett kerítésszakaszt. Miután ötödször is bejöttek a vaddisznók és minden alkalommal kerestek egy újabb részt a kerítésen, ami még nem volt megerősítve úgy döntöttem, hogy a további károk megelőzésére és a folyamatos balesetveszély elhárítására végett körben mindenütt megerősíttetem a kerítést. A kárszakértő által a kerítés megerősítésére felszámított kárösszeg még így is kisebb volt, mint amekkora kárt ugyan ezen szakértő becslése szerint a legdurvább esetben a vaddisznók egyetlen éjszaka alatt okoztak.

A kerítés megerősítésére fordított összeg tehát méltányos arányban volt a kár összegével és a fennálló balesetveszéllyel. (Nem aranyból fonattam kerítést a PPZRt. költségére.)

Mind az általam megbízott igazságügyi (kár)szakértő, mind az ügyvédem szerint a kerítés megerősítésére fordított összeg (az én esetemben) jogosan képezi a kártérítési követelés részét.

A PPZRt. korábban több hasonló esetben sikeresen próbálkozott azzal, hogy a kártérítést a vadászati törvény alapján kell rendezni. Ez szerencsére nem állja meg a helyét. Lakott területen nem „vadkár” van, hanem „vadak által okozott kár” és a PTK veszélyes üzemekre vonatkozó paragrafusai alapján kell eljárni. A vadászati törvény több ponton is lényegesen előnyösebb helyzetet teremtene a PPZrt. számára.

A PTK szerinti eljárás egyébként lehetőséget nyújt nem-vagyoni károk megtérítésére is. Ilyen nem vagyoni kár például az, hogy rettegésben kell élni a vaddisznók miatt a saját kertemben és a környező közterületeken, hogy a kertemet nem használhatom rendeltetésének megfelelően, mert a rendszeresen betörő vaddisznók miatt nem merem öntözni a füvet, nem merek hagymás növényeket ültetni, nem merek kerti tavat építeni, stb.

Egy szakértői vélemény:

„ <…>  Szerintem a törvények egyértelműen fogalmaznak. Az 1996. évi LV. törvényből (vadászati törvény) idézem, külön fontos a 75§ (3) bekezdése, kiemeltem félkövérrel:

V. Fejezet

FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT

A vadkár

75. § (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).

(2) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

(3) A jogosult a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt.

Szerintem és bármely jogértő személy számára ez alapján ez egyértelmű. (A vadászati törvény és vhr a jogosult kifejezés alatt vadászatra jogosultat ért.)

Mellékelem a Polgári Törvénykönyv vonatkozó részét is:

A veszélyes üzem működéséből eredő károk

345. § (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.

    (3) A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik.

(2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott.

(4) A kártérítési követelés három év alatt elévül.

<…> ”

A fontosabb lépések röviden összefoglalva tehát a következők:

• dokumentáld le az esetet fényképekkel

• jelentsd be a kár tényét és a kártérítésre vonatkozó igényedet írásban a PPZrt-nek
  ekkor még nem kell konkrét összeget megjelölni
  a bejelentésben szabj valamilyen ésszerű határidőt arra, hogy kiküldjék a saját szakértőjüket (meddig vagy hajlandó tolerálni a feltúrt kertet, megrongált kerítést, stb.)
  egy naptári hétnek elegendőnek kell lenni, de általában néhány napon belül is lehet szakértőt találni
• ismétlődő vadbetörések esetén jelentsd be az újabb eseteket is az első esethez hasonló módon és dokumentáld le ezeket is fényképekkel
• ha a PPZrt. nem rendel ki kárszakértőt, vagy kirendel egyet, de az általa becsült összeggel nem vagy megelégedve, akkor hívj te is egy szakértőt;
  ismereteim szerint a kárszakértők 20 eFt és 60 eFt közötti díjazásért dolgoznak
• küldd el hivatalosan a kártérítési követelésedet a PPZrt.-nek
• ha nem tudtok megállapodni a kártérítés összegében, akkor add át az ügyet egy ügyvédnek
• miután a szakértők felmérték a károkat illetve a szakértő kiküldésére a PPZrt.-nek szabott határidő lejárt (saját belátásod és anyagi lehetőségeid szerint) erősítsd meg a kerítésed és ezután hozd rendbe a kertedet

Hasznos címek és telefonszámok a ki-kicsoda bejegyzésben.

A kárszakértők általában csak az anyagi károkkal foglalkoznak. A nem anyagi károk mértékét legjobb az ügyvéddel egyeztetni.

A fentieket a legjobb tudásom szerint írtam le, de tévedés nincs kizárva, így garanciát nem tudok vállalni. L

Ki kicsoda vaddisznók által okozott kár témában

+36 20 215 6995

a szakértelmével és a szakmai hozzáállásával is elégedett voltam

Éppenséggel van még egy vadkár-szakértő akit személyesen ismerek:
Prencsok János
Barátságos ember, de őt mégsem javasolhatom, mert őt rendelte ki a Pilisi Parkerdő gazdaság a káresetemhez. Ennek kapcsán már elkötelezte magát bizonyos oldalon, már leírt bizonyos (kicsi) számokat, már elhatárolódott bizonyos típusú károk megtérítésétől, így nem várható, hogy csak azért megváltoztatja az álláspontját, mert egy ügyben nem a PPZrt. bízza meg, hanem egy károsult.

Találtam további kárbecslőket is az Országos Magyar Vadászkamara honlapján:

http://omvkpest.hu/cpg/366581/Vadkarbecslok

Egy ráadás info:

Ha valaki megelégeli az eredménytelenséget vagy az eredmények túlságosan lassú csordogálását, akkor az elsőfokú vadászati hatóságnál tehet panaszt a Pilisi Parkerdő Zrt. munkájára.

Ez a hatóság a

Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelési Igazgatóság, Vadászati és Halászati Osztály

1052 Budapest Városház utca 7

Ez a szervezet, mint hatóság rendelheti el a vadfajok egyedszámának csökkentést (ha indokoltnak tartják), és felügyeli a szakmai munkát a vadászatra jogosultaknál.
A vadászatra jogosultak kötelesek betartani az  előírásaikat, ha azt nem teszik, akkor megbírságol(hat)ják őket. Szélsőséges esetben hatósági vadászatot is elrendelhetnek.
Ez az információ 2010 nyaráról származik. Azóta állítólag más helyre költöztek, de frissebb adatokat én nem találtam.
A Pest Megyei Kormányhivatall honlapján a "szervezeti felépítés" gomb nem működik. :(

http://www.bfkh.hu/PEST/index_pest.php 

Valami hatóság egészen biztosan létezik ma is ezekkel a jogkörökkel. :)

Új alfaja keletkezett a vaddisznónak (Sus scrofa): a városi disznó (Sus scrofa urbanus).

Alkalmazkodott a városi léthez és beköltözött a városok zöldövezetébe. Mivel az egyszerű fonott kerítés nem akadály a számára, vidáman közlekedik kertről kertre. Táplálékát előszeretettel egészíti ki virágnagymákkal, zöldségekel és lehullott vagy alacsonyan növő kerti gyümölcsökkel. Az erdei vaddisznóhoz hasonlóan a városi disznó is mindenevő. A növényi táplálékon túl az elsődleges fehérjeforrását a giliszta jelenti. Ezt a csemegét az öntözött pázsitok módszeres és alapos feltúrásával szerzi be.

Természetes ellensége a városi disznónak sincs és a lakott területeken belül a vadászata is nagy nehézségekbe ütközik (de távolról sem lehetetlen). Mivel bőségesen talál táplálékot és vizet, szaporodása akadálytalan. Több olyan esetről tudunk, amikor belterületen 20-30 egyedből álló kondák vonultak békésen az utcákon, vagy tértek be csemegézni gondozott kertekbe.

A jelenség viszonylag új, ma még nem tudunk olyan esetről, hogy városi disznó emberre támadt volna, de a találkozások egyre gyakoribbak és a veszély nem elhanyagolható.

Szerencsére a városi disznó (Sus scrofa urbanus) nem fél az embertől, így emberek közelségében nem érzi veszélyben magát, ennek megfelelően kisebb az esélye, hogy az utcán bóklászó városi disznó ijedtében emberre támad. Sajnos a kerteken belül más a helyzet, mert a váratlanul hazatérő vagy eltávozó lakók könnyen idéznek elő olyan helyzetet, hogy a városi disznó sarokba szorítva érzi magát és védekezésképpen megtámadja a menekülési útvonalába szándékolatanul betévedő embert.

A városi disznók további tanulmányozásához kérjük jelen blog olvasóit, hogy jelezzék tapasztalatukat a szerzőnek.

Köszönettel,

W. Boaring
autodidakta városi disznó kutató