A Melinda út már a vaddisznóké:

http://12.kerulet.ittlakunk.hu/termeszet/130923/ot-fos-csoport-garazdalkodik-melinda-uton

Kérünk mindenkit, hogy ne etesse a vaddisznókat. Nem emiatt jönnek be, hanem azért, mert mérhetetlenül túlszaporodtak a környező vadészterületeken, de annál nehezebb lesz megszabadulni tőlük, minél jobban érzik itt magukat, A Gellérthegyen is nagy sikere volt a nyáron odatévedt süldőnek. Egy pár jó fotóért egyesek még a vacsorájukat is odaadták volna.  Lesz elég gondunk etetés nélkül is.

Ha hozzá kíván szólni a bloghoz, de nem akar, vagy nem tud nyilvános kommentet írni, akkor írhat egyszerű e-mail-t is a

vadmalacok.blog@gmail.com

címre.

Van fotója vagy videója amit szívesen megosztana? Küldje el a fotót vagy egy linket a fenti e-mail címre és feltesszük a többi közé:

https://picasaweb.google.com/100951804615755767160

Az alábbi cikk az "Országos vadgazdálkodási és vadkár konferencia" kapcsán született. Forrásként az MTI-re hivatkozik.

A cikkben arról egy szó sem esik, hogy a vadkárok hihetetlen mértékben megnőttek volna és ez bárkinek bármi problémát jelentene. A cikk alapján azt gondolhatjuk, hogy minden a legnagyobb rendben van, sőt ... !

Íme egy sikersztori egy jól felkészült, pártatlan szerző tollából:

http://www.elemzeskozpont.hu/content/%C3%A9vi-20-milli%C3%A1rd-forint-bev%C3%A9telt-hoz-vadgazd%C3%A1lkod%C3%A1s

Pár gondolat a sorok között olvasva:

... "Jakab István, az Országgyűlés alelnöke <...> megerősített: jogalkotóként készek arra, hogy a szakmával érdemi együttműködést folytassanak."

(NAK: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara)

"Győrffy Balázs hangsúlyozta, hogy a NAK fontosnak tartja a közös gondolkodást, és erősítené a közös munkát a jogalkotóval és a szakigazgatással, illetve szorosabb kapcsolatot akar kialakítani a vadászkamarával és az Erdészeti Tudományos Intézettel is."

Önkormányzatok és civilek reszkessetek! A jogalkotók összefognak a vadászokkal, miközben a konferencián azt sugallják, hogy nincs is probléma.

A gigantikus és megállíthatatlan állomány-túlszaporodást is sikerként lehet eladni a tudatlan olvasóknak:

"Az elnök kiemelte: a vadászható nagyvadfajok hasznosítási adatai évek óta bővülnek, ez az elmúlt évben is folytatódott. A tavalyi 400 ezer közeli nagyvadteríték minden idők legmagasabb értéke, a becsült adatok szerint ez a trend folytatódik."

Ezt én mondom csendesen:

2002 és 2012 között a vaddisznó állomány kb. 20 %-kal nőtt, ami éves szinten kevesebb mint 2%. A 2012-13-as vadászati évben az állomány nem 2 %-kal, hanem ennek a sokszorosával, 9,5 %-kal nőtt, pedig a cikk szerint a nagyvadteríték magasabb volt, mint eddig bármikor!

A növekedés MEGÁLLÍTHATATLAN, de a veszélyről nyilvánosan még beszélni sem hajlandóak!

Ez a vadlétszám már az erdőt is tönkreteszi, ha a civil lakosság panaszaival nem is akarnak foglalkozni...

Úgy tűnik, hogy még egy mangalica is veszélyes. Mit gondoljunk a vaddisznókról?

Az első riportot csak erősebb idegzetűeknek ajánlom.

http://rtlklub.hu/hirek/fokusz/video/97595

http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/08/28/20/Emberre_tamadtak_a_mangalicak_Kozardon.aspx

A vaddisznók problémája kapcsán eddig leginkább csak szócséplés volt a reakció. Mindenki magyarázkodott, leginkább mellébeszélt és megmagyarázta, hogy ő miért nem felelős semmiért.

Végre olyan lépések is történnek, amitől érdemi javulás is várható.

- egyszerűsödtek a vaddisznóhús értékesítésének adminisztratív terhei
- nőtt a vadhúsfeldolgozó kapacitás
- nő a vadhúsfelhasználás a vadhús bevezetésével a közétkeztetési programba

Egy korábbi hír volt, hogy feloldották a több évvel ezelőtti sertéspestis miatt hozott adminisztratív korlátozásokat, ami eddig jelentősen megbonyolította a vaddisznóhús értékesítését:

http://index.hu/gazdasag/2013/07/03/veget_ert_a_sertespestis/

2009 októbere óta nem találtak pestises vaddisznót - jobb későn, mint soha.

A vadhús felhasználásának a növelését célozza a közétkeztetésbe történő nagyobb arányú bevonása.

http://index.hu/belfold/2013/08/31/a_vadhus_is_bekerulhet_a_kozetkeztetesbe/

http://www.trademagazin.hu/hirek-es-cikkek/piaci-hirek/vm-allamtitkar-a-vadhus-is-bekerulhet-a-kozetkeztetesbe.html

http://www.vadaszmester.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6549:kiltt-allatok-a-gyerek-tanyerjan-menzara-keruelhet-a-vadhus&catid=35:napi-sajt&Itemid=92

Mindehhez persze az is szükséges, hogy legyen elegendő feldolgozói kapacitás. 

Új vadhús feldolgozó üzemet adtak át Tatán:

http://huntingpress.eu/magazin/vadhusfeldolgozo_uzemet_adtak_at_tatan

Nyilván eredményesebb lehet a küzdelem, ha a szereplőknek MEGÉRI az állomány apasztása és nem csak a bírságoktól való (nem túl nagy) félelem az egyetlen mozgatórugó.
Más szavakkal: a vaddisznó állomány olyan gigantikus mértékűre nőtt, hogy már nem elég kilőni őket, mert ekkora mennyiséget nem is lehet egykönnyen feldolgozni / eladni / elfogyasztani. 

Lehet, hogy elkezdődtek az ÉRDEMI lépések?

A sok millió forintos kérdés: Hány vaddisznó van az országban? Nő, vagy csökken a számuk?

A vadászati törvény előírja a vadgazdálkodóknak, hogy az Országos Vadgazdálkodási Adattár számára minden év február 15-ig adják le a törvényben előírt adatokat. Az idén eléggé elhúzódott az összesített adatok közzététele, csak valamikor a nyár közepén jelentek meg a statisztikák az interneten. Az okokat nem tudjuk, de lehet, hogy a nagy sajtóvisszhang miatt az idén egy kicsit tovább rágták a vadgazdálkodók a ceruzájuk végét.

Akkor most hol is tartunk?

Emlékeztetőül:

1960 óta vannak országos adatok az adattárban, ekkor a vaddisznók becsült állománya kb. 8200 volt.
Igen, nyolcezer kettőszáz.

2012 év elejére a becsült állomány már közel 110 ezerre nőtt!

Szabad tippelni, hogy vajon mennyi volt a becsült állomány 2013 elején.

A válasz: több mint 120 ezer!

Igen, egy év alatt több mint 10 ezerrel nőtt az állomány! Sokkal többel, mint amennyi vaddisznó összesen volt 1960-ban! Pedig a vaddisznók 1960-ban sem voltak a kihalás szélén, a legkevésbé sem voltak veszélyeztetett faj és a vadásztársaságok sem álltak tömegesen a csőd szélén.

(forrás: http://www.vvt.gau.hu/)

Isten hozta a fedélzeten, kedves Szentendre!
http://index.hu/belfold/2013/08/01/vaddisznok_duljak_szentendre_kertjeit/

Egy újszülöttnek minden vicc új. Aki új eseményként találkozik a vaddisznók problémájával, az jobb híján a környékbeli vadgazdálkodóhoz fordul tanácsért. (Ezt a hibát mi is elkövettük annak idején.)
A vadgazdálkodó aztán jól elmagyarázza, hogy tulajdonképpen a károsult tehet az egészről, hiszen becsalogatja magához a vaddisznókat.

Sajnos a legkézenfekvőbb kérdés hirtelen nem jut az eszébe senkinek:

5-10-20 éve nem volt gond a vaddisznókkal, pedig akkor sem voltak jobbak a kerítések, akkor sem érett kevesebb gyümölcs és a vaddisznók akkor is pont olyan intelligensek voltak, mint ma.
Sőt! A korábbi békeévekhez képest több lett az ember, több az autó, több a zaj, amit a vaddisznók nem igazán szeretnek, miközben az ország erdősültsége éppenséggel NŐ!

Nem lehet, hogy mégsem a lakosság tehet a dologról, hanem a vadgazdálkodó, aki hagyta, hogy a vaddisznóállomány a tizenháromszorosára nőjön?

Akarom mondani ... szóval hányszorosára is??? Ezt inkább egy új bejegyzésben. (Hosszú késedelem után a nyár közepén sikerült közzétenni az Országos Vadgazdálkodási Adattárban azokat a statisztikákat, aminek a bemenő adatait a vadgazdálkodók elvileg február 15-ig leadták. Vagy nem? Lehet, hogy az idén egy kicsit tovább kellett rágni a ceruza végét?) 

Vaddisznókról beszélgetve, a témával foglalkozó rádió és TV riportok hozzászólói között időnként hallhatóak olyan vélemények, hogy szegény vaddisznókat békén kellene hagyni, hiszen olyan kis kedves állatok. Ha mi nem bántanánk őket, akkor ők sem bántanak minket. Aki ki akarja lőni őket az önző, gonosz, városi korcs. A szerencsétlen, védtelen állatok lemészárlása nem méltó a civilizált emberhez. stb.

Én magamat természet kedvelő állatbarátnak tartom és én is azt szeretném, hogy az erdeinkben egészséges és "boldog" vaddisznókondák röfögjenek. A városokban viszont semmi keresnivalójuk nincs, ahogy évtizedeken, évszázadokon keresztül sem volt.
Szerintem a boldog vaddisznók az erdőkben túrnak és nem a városokban kukáznak az autók között.
Ez persze csak egy vélemény, de nézzük a tényeket.

A kép a "Lőni vagy nem lőni? Ez itt a kérdés!"-nél némiképp árnyaltabb.

Egy kis vaddisznó matek. (bocs)

Vegyünk példának egy kis kerek erdőt. Van az erdőben száz vaddisznó az év elején, amikor a kocák már vemhesek, de még nem fialtak. Értelemszerűen a kocák fialása után az állomány létszáma megugrik. Az újszülött malacok egy része nem éri meg az első szülinapját, mert elhullik. Ha az év során elhulló fiatal és idősebb egyedeket levonjuk a létszámból, akkor még mindig jelentős többletünk van az év eleji 100 állathoz képest.

A tudomány mai állása szerint ez a többlet 130-140 vaddisznót jelent a kezdeti 100-as létszám FELETT.

A szakértők véleménye eltér, de senki nem mond 110-nél kevesebbet vagy 150-nél többet. A tendencia növekvő. 
A konkrét példa kedvéért maradjunk 135-nél.

Van tehát 100 + 135 = 235 vaddisznónk, ebből a 100 feletti többletet, 135-öt pusztítottak el régebben a vaddisznók természetes ellenségei, pl. a medvék és a farkasok. Az egyik évben kicsit többet, a másikban kicsit kevesebbet.

Az arány félelmetes!

Az év elején 100 vaddisznóból álló állományból az év során a természetes elhulláson túl még további 135 állatot kell a farkasoknak és a medvéknek megenni, hogy a következő év elejére az állomány ne nőjön tovább, hanem ismét 100-on álljon a számláló.

Induljunk ki abból, hogy a Normafához nem szeretnénk visszatelepíteni a medvéket és a farkasokat.
Olyan arányban biztosan nem, hogy ezt a "munkát" el tudják végezni.
Ebben az esetben két választásunk marad:

    (1) karba tett kézzel nézzük, hogy minden évben több mint duplájára nő az állomány
         (a példánkban 2,35 szeresére nő, vagyis a kiinduló 100-as állományból az első év végére 235 lesz,
         majd sorra 552, 1298, 3050, 7167, 16843, stb. - kimondani is rettenetes)

    (2) 135 vaddisznót ki kell lőni az első év során

Azok a vaddisznók, amelyek megérik az első szülinapjukat nem ágyban párnák között halnak meg végelgyengülésben és nem is a tüdőrák pusztítja el őket.
Amennyiben nem üti el őket egy autó, akkor ezek a vaddisznók golyó általi halált halnak!

Ezt lehet barbár mészárlásnak nevezni, de ez van, ez volt és feltehetően a jövőben is ez lesz, ha nem akarunk minden sarkon vaddisznó kondákba botlani.

A kérdés tehát nem az, hogy kell-e kilőni a vaddisznók közül vagy sem.
A példabeli erdőben a kérdés az, hogy az év során 135-öt kell kilőni, esetleg 140-et, vagy elég 130-is?

Ha 130-at lövünk ki, akkor az állomány nő, ha 140-et, akkor csökken, ha meg 135-öt, akkor marad a 100-as szinten.

Ha a példában szereplő erdőnk 500 vaddisznót tud eltartani (év eleji állománynagyságban mérve), akkor az állomány csak addig tud nőni, amíg ezt el nem éri. Ha elérte, akkor az állatok megpróbálnak a környező területeken új életteret meghódítani. Ha ott mi lakunk, akkor az pech.

A pechen túl még egy fontos szempont: az erdőben könnyen ki lehet lőni a szükséges mennyiségű vaddisznót, a lakott területeken ez meglehetősen nehéz és elég veszélyes! Nem érdemes tehát megvárni az állomány túlszaporodását és a lakott területekre való beözönlését! Sajnos ezt már lekéstük, de ha sokat pepecselünk, akkor még a mainál is súlyosabb és kezelhetetlenebb lesz a helyzet.

Az országban a vaddisznóállomány az 1960-ban becsült 8300-ról 2012-re 110 ezer körülire nőtt! (Hivatalos adatok)
Ez több mint 13-szoros állománynövekedés!
És senki nem kiáltott, hogy megálljatok, ebből nagy baj lesz! Egy idő után törvényszerű lesz, hogy az állatok nem férnek már el a korábbi élőhelyeiken!
Ez pár évvel ezelőtt bekövetkezett...

Innentől kezdve az eredeti kérdés (Az éveleji állomány 130 %-át, 135 %-át vagy 140 %-át akarjuk kilőni?) kiegészül ezzel:

A kilövéseket el tudjuk végezni az erdőben, vagy lakott területeken is kell lövöldözni?

Nincs az az idióta, aki a városi lövöldözést kívánatosnak tartaná, de ez egy idő után már nem opcionális kérdés, hanem elkerülhetetlen, kötelező gyakorlat lesz, bármennyire is szerettük volna elkerülni.

Kell-e tovább mondani... ?

A vaddisznók túlszaporodása nem csak a városokban, nem csak a városi embereknek okoz gondot. Sőt, elsősorban nem.
A mezőgazdasági károk hatalmasak és sokkal korábban jelentkeztek, mint a vaddisznók lakott területekre történő beözönlése.

A mezőgazdasági károkon túl van még egy károsult: az erdő maga.

A vaddisznók túlszaporodása miatt az erdő más állatai is kevesebb táplálékhoz és vízhez jutnak, felborul bizonyos állattársulások és bizonyos növénytársulások egyensúlya. A vaddisznók túlszaporodása tehát az erdő más lakóinak is súlyos gondokat okoz. A megkímélt, "megmentett" vaddisznók helyett kipusztulnak más állatok.
Ha már kiirtottuk a vaddisznók természetes ellenségeit, akkor nem csak jogunk, de kötelességünk is az állományának olyan szinten tartása, ami a természetes élőhelyeik eltartóképességével összhangban van. Nem csak a városban lakó emberek önös érdekei miatt, hanem a vaddisznó természetes élőhelyein élő állatok és növények miatt is!

A Gellérthegyen kóborol egy süldő vaddisznó, amit már napok óta nem sikerül se befogni, se kilőni.

Számtalan cikk van az esetről, elég bármelyik internetes keresőbe beírni: "Gellérthegy, vaddisznó" és lejön vagy egy tucat találat.

A dolog érdekessége, hogy a hatóságok még ma is tanácstalanok és még ma sem tudják, hogy mit kell tenni hasonló esetben, pedig a probléma már sok éve ismert Budapesten és vidéken egyaránt!

Az egyik cikk szerint egy kisállatok befogására szakosodott cég altatólövedékes fúvócsővel próbálkozott, ami elég viccesnek bizonyult, mert a lövedék egyszerűen lepattant a disznó vastag bőréről.
Mellesleg fúvócsővel a vadászati törvény értelmében tilos vadászni (állatra lőni). Altató lövedéket kilövő fegyverrel pedig csak olyan személy lőhet, aki egy személyben rendelkezik vadász képesítéssel, állatorvosi végzettséggel és rendőrségi engedéllyel a lakott területen belül történő lőfegyverhasználathoz. Ez utóbbinak egyik feltétéle, hogy 24 órával korábban meg kell mondani, hogy mikor és hol fogják a lőfegyvert használni.
Az időpontot és a helyszínt ezek után már csak a vaddisznóval kell egyeztetni és már lehet is lőni. :)
A mai helyzetben, amikor nagy létszámú kondák dúlnak az ország különböző lakott területein ez a szigor nem túl életszerű.

Szerencsére a rendőrök az engedély megadásakor általában rugalmasak, de ha akarnának, akkor akadékoskodhatnának is. Most sem indult eljárás a fúvócsöves vadász ellen, és ez szerintem rendjén is van, ő legalább próbálkozott a probléma megoldásával.
Ennek ellenére talán mégis jobb lenne / ideje lenne a törvényeket a mai élethez igazítani.

A Gellérthegyen élők érdekesnek találják az esetet, sokan a vaddisznónak drukkolnak. Szerintem még versengenek is a szomszédok, hogy kinek van elég szép kertje ahhoz, hogy Szuper-Süldő őket is meglátogassa.

Amíg csak sokévente egyszer lehetett túrásnyomot látni az Irhás árokban, addig az itt élők is érdekesnek találták a dolgot. Az elmúlt pár évben viszont már időnként egy harmincat is meghaladó egyedszámú konda állt szemben az úton egy gyalogossal. Ez szintén érdekes, de már egyáltalán nem vicces.
Ha a környező vadászterületeken olyan ütemben nő a vaddisznóállomány, mint az elmúlt évtizedekben, akkor a vaddisznók AZ EGÉSZ FŐVÁROST el fogják árasztani és az már nem lesz olyan vicces, mint a gellérthegyi Szuper-Süldő kalandjai. Szerencsére az állomány csökkenthető, csak kellő nyomást kell gyakorolni a vadgazdálkodókra.

Régi tartozás teljesült. Felkerült néhány látványelem a netre :)

A felvételek 2011-ben és 2012-ben készültek, de teszünk majd fel néhány frissebb képet is.

A videó egy vadkamerával készült egy kerítés belső oldaláról készítve felvételeket a kerítés külső oldalán (közterületen) zajló eseményekről.

https://picasaweb.google.com/100951804615755767160/Vadkamera2012NovemberDecember?authuser=0&feat=directlink

A fotók itt láthatók:

https://picasaweb.google.com/100951804615755767160/VaddisznokBudapestXIEsXIIKeruleteben?authuser=0&feat=directlink

A jó hír: A vadászok munkájának volt eredménye. A vadkamera ugyanazon a helyen ma, 2013 tavaszán  lényegesen ritkábban lényegesen kevesebb vaddisznót lát. LEHET CSÖKKENTENI A VESZÉLYT, CSAK AKARNI KELL.

Két alkalommal is megjelent viszont egy félénk őz a kamera előtt :)
Ha követjük a Pilis Parkerdő ZRt. tanácsait, akkor a környéken most mindenkinek fénysebességgel fel kell húzni egy 3 méter magas őzbiztos kerítést. :)

Bár a sérülést közvetlenül nem a vaddisznó okozta, a sérült állítása szerint a vaddisznó agresszív volt és neki menekülnie kellett:

http://www.origo.hu/itthon/20130407-vaddiszno-kergette-meg-megszurta-magat.html

Ha a pasas nem sérül meg életveszélyesen a saját késétől (egy későbbi TV riport szerint fára mászott az állat elől), akkor ez a hír sem hír, és erről sem tudnánk, mint ahogy feltehetően számos más vaddisznótámadásról sem értesülünk.

Amiről nem tudunk, az nem létezik.

Egyébként pedig, hogy a klasszikusokat idézzük:

A vaddisznóktól nem kell félni. / Tanuljunk meg együtt élni velük a lakott területeken.

Egy kommentben érkezett javaslat volt, hogy tegyük közzé az alábbi linket.
A cikk azt részletezi, hogy mit kell tenni a lakosságnak a gondok megelőzésére:

http://obuda.hu/hirek/vadak-a-kertek-kozott-lakossagi-tajekoztatas/

Egyetértek azzal, hogy mindenki tegye meg a magáét, de nem értek egyet azzal, ha úgy próbálják meg beállítani a helyzetet, hogy A LAKOSSÁG AZ OKA a kialakult helyzetnek, mert BECSÁBÍTJA a vaddisznókat a lakott területekre.

Ha nem látjuk tisztán a probléma okait, akkor nem fogjuk megtalálni rá a helyes megoldást.

A vaddisznók azért jelentek meg ekkora számban a lakott területeken, mert az állományuk hihetetlen mértékben túlszaporodott a környező vadászterületeken. Ennek a kezelése nélkül a problémát a lakott területeken belül nem lehet megoldani.

Lehet és kell is csökkenteni a lakott területek "vonzerejét", de ez önmagában nem megoldás, ha ezzel párhuzamosan vagy ezt megelőzően nem csökken le a környező vadászterületek vadállománya.

A fenti link mellé, tehetnénk még százat, ahol szintén le van írva, hogy mit kell tenni a lakosságnak. (Ennek ellenére köszönjük a hozzászólást!)
Jó lenne már néhány olyan link is, ahol le van írva, hogy 

• mit kell tenniük az önkormányzatoknak és 
• mit kell tenniük a vadgazdálkodóknak

Itt hallgatható meg a műsor:

http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2013-04-03

A műsornak ez a része 10:13-kor kezdődött.

Előbb rá kell kattintani a "9:00 Napközben" sorra, majd az idő-csúszkát előre kell tolni 10:13-ig (a képernyőn felül, középen).

Egyes megszólalók megnyilatkozásaiban rengeteg csúsztatás van, ezekre most nincs időm egyenként kitérni, de egy fontos megjegyzést azért tennék:

A vaddisznó húsz éve is pont úgy egy intelligens, generalista faj volt, mint ma.

Az Irhás árok környéke pedig pont olyan vonzó környék volt a vaddisznók számára, mint ma: gyenge vagy hiányos kerítések, elhanyagolt kertek, gyümölcsfák, össze nem szedett hulló gyümölcsök, hagymás növények.
A lakók sem viselkedtek másképp mint ma: ahányan ma kirakják a konyhai hulladékot, annyian biztosan kirakták húsz éve is, mert akkor még lehetőség sem volt a zöld hulladék elszállítására. (Nem tudom, hogy tényleg kirak-e bárki konyhai hulladékot.)

Ha volt a környéken változás, az kedvezőtlen volt a vaddisznók számára: beépült az elhanyagolt telkek egy része, megszervezték a zöld hulladék elszállítását, megszűnt a Kakukkhegyi úton a szemétlerakat, több lett a zavaró fény és hang.

A húsz évvel ezelőtti kedvezőbb helyzet ellenére akkoriban mégsem jöttek be a vaddisznók, mert akkor még el tudta tartani őket a természetes életterük, amit a városi létnél sokkal jobban kedvelnek.

Az okok tekintetében tehát két álláspont ütközik:

1. A vaddisznók azért jönnek be a lakott területre, mert a lakosság magatartása (elhanyagolt telkek, elérhető táplálék, stb.) becsábítja őket, tehát mindenért a lakosság a felelős és nekik kell a megoldást is megtalálniuk az "okok" megszüntetésével.
   
   
2. A vaddisznók a környező vadászterületeken oly mértékben túlszaporodtak, hogy a terület már nem tudja eltartani őket, ezért kénytelenek más élőhelyeket keresni. Az intelligens állatok megtalálják a lehetőségeket a lakott területen, de fontos tény, hogy a lakott területekre történő behatolás addig nem történt meg, amíg a természetes élőhelyek állománya túl nem szaporodott. Amíg a környező területeken az állomány le nem csökken, addig a probléma nem szűnik meg, mert minden lakott területen befogott vagy kilőtt disznó helyett jön két másik a szomszédos túltelített vadász területről.
    

A vaddisznók egyik évről a másikra való viszonylag hirtelen megjelenése nem indokolható az első állásponttal. A vaddisznók hirtelen megjelenését nem előzte meg a környezetben vagy az itt lakók magatartásában semmi hirtelen változás, ami a vaddisznók magatartásának hirtelen változását érthetővé tenné.

A második álláspont esetén nincs ilyen ellentmondás. Egy poharat tölthetünk folyamatosan, anélkül, hogy bármi gondot tapasztalnánk, aztán egyszer csak túlcsordul és hirtelen nagyon vizes lesz körülötte az abrosz.

A vaddisznók létszáma nőhet folyamatosan a vadászterületeken anélkül, hogy a lakott területeken bármi gondot észlelnénk, aztán egyszer csak már túl sokan lesznek és a többlet kiszorul, rázúdul az addig békés kertvárosokba.

Az aláírásgyűjtés során ígéretet tettünk az aláíróknak, hogy ezen a blogon időről időre tájékoztatást adunk a fejleményekről. Ez a bejegyzés most elsősorban az aláírók tájékoztatását szolgálja - ha esetleg más olvasóknak nem minden lenne világos, hát elnézést, ez most nem is feltétlenül cél.

Mint azt az aláírók tudják, a levelet a Pest Megyei Kormányhivatalnak címeztük, másolatban pedig megküldtük a környékünk három szomszédos önkormányzatának: Budapest XII. és XI. kerülete illetve Budaörs önkormányzatainak.

Vegyük sorra a címzettek reakcióit.

(1) Pest Megyei Kormányhivatal

A levél megérkezését követő harmincadik napon érkezett meg a válasz. Alapvetően támogató hangvételű levél volt, amiben közölték, hogy megértették a problémát illetve a kérésünket és figyelemmel lesznek rá, amikor elbírálják a Pilis Parkerdő ZRt.-nek a szomszédos vadászterületre benyújtott éves vadgazdálkodási tervét.

Nem igazán tudtuk eldönteni, hogy a levélnek örülni kell vagy sem, mert semmi konkrét, számon kérhető ígéret nem volt benne, így nem lehetett tudni, hogy milyen mértékű a mögötte lévő segítő szándék és a gyakorlatban mire is számítsunk. Volt aki inkább udvarias "lerázó" levélnek érezte, volt aki sokkal pozitívabban értékelte.
Én óvatosan optimista voltam.

Később kiderült a levél visszafogottságának az oka: A Pest Megyei Kormányhivatal nem akart saját hatáskörben dönteni ezért továbbította a levelet a Vidékfejlesztési Minisztériumnak. Ott viszont úgy tűnik mertek dönteni. Utasították a Pest Megyei Kormányhivatalt, hogy

• JELENTŐSEN EMELJE MEG a Pilis Parkerdő Zrt. éves vaddisznó kilövési kvótáját és
• rendeljen el HATÓSÁGI VADÁSZATOT a környező vadászterületen

Nem hiszem, hogy ennél többre reálisan számíthattunk volna. Szerintem ezt sikernek tekinthetjük.

Arra is ígértet kaptunk, hogy a helyenként "hiányos" jogszabályi környezetet rendbe teszik.

Azt nem tudjuk, hogy a napokkal ezelőtti hajtóvadászat már ennek az intézkedéssorozatnak volt-e a része, de van rá esély.

A teljes siker az lenne, ha

• valahogy számszerűsíthető és ellenőrizhető lenne, hogy milyen lépésekben mik fognak történni,
• kialakulna valamilyen kommunikációs csatorna az érintett civilek és a hatóság között,
• lehetőséget kapnánk a jogszabály alkotási folyamatban a tervezett változások véleményezésére.

Ezen fogunk munkálkodni a következő hetekben, reméljük, hogy az eddigiekhez hasonló eredményességgel.

(2) Önkormányzatok

Az önkormányzatok egy-egy kísérőlevéllel kapták meg az eredeti levél és az aláírások másolatát. Ezekben a kísérőlevelekben kértük, hogy biztosítsanak lehetőséget rá, hogy a témában kijelölt döntéshozókkal megoszthassuk a véleményünket a problémák okairól és a megoldási lehetőségekről, mert véleményünk jelentősen eltér az általuk ismert (leginkább a Pilisi Parkerdő ZRt.-től származó) véleménytől.

(2.1) Budapest XII. kerület - Hegyvidék

SEMMI VÁLASZ. Még elutasító válasz sem érkezett, pedig a (kísérő)levél kézbesítése óta eltelt KÉT HÓNAP.

Ráadásul a XII. kerületben elvileg működik egy vadkár munkacsoport, bár a csoportnak a civilek részvételével nem volt ülése már kb. egy éve. A Pilisi Parkerdő embereivel közben információink szerint többször is találkoztak.

Néhány alacsony szintű, puhatolózó telefonos érdeklődés volt a folyamatban lévő per állásáról.

A hajtóvadászatról is tudott az önkormányzat, hiszen a Hegyvidék újságban is jelent meg felhívás, de ezt a hírt sem tartotta fontosnak megosztani velünk.

A vadkár munkacsoporttal egyébként már tavaly december eleje óta próbálunk egy egyeztető ülést összehozni, de eddig nem sikerült.

(2.2) Budapest XI. kerület - Újbuda

SEMMI VÁLASZ. Még elutasító válasz sem érkezett, pedig a (kísérő)levél kézbesítése óta eltelt KÉT HÓNAP.

A decemberi közmeghallgatáson arról volt szó, hogy Újbuda is létre akar hozni egy vadkár munkacsoportot, de ez vagy nem történt meg, vagy nem akarták bevonni a civileket. (Csak bajt kevernek és végül is mi közük hozzá.)

167 aláírás szemmel láthatóan nem hozza lázba Újbudát...

Több mint két hónap után újból írtunk a polgármester úrnak. Ezúttal e-mail-ben emlékeztettük, hogy elfelejtett válaszolni és ismételten kértük, hogy adjon lehetőséget egy személyes találkozóra (a polgármester úrral vagy az általa kijelölt döntéshozókkal), amin nem csak panaszkodni szeretnénk, hanem javaslatokat is szeretnénk tenni illetve az önkormányzat is adhatna tájékoztatást az eddig lépéseiről.
Erre a levélre már érkezett válasz. Ebben biztosított minket, hogy "a továbbiakban is mindent megtesz" a probléma megoldására. Ebbe a mindenbe sajnos az már nem fér bele, hogy az érintett lakosság véleményét és javaslatait a hivatal meghallgassa.

(2.3) Budaörs

A legpozitívabb hozzáállást itt tapasztaltuk.

Köszönjük!

Meghívást kaptunk Frankhegyi Részönkormányzat (a leginkább veszélyeztetett terület) képviselő testületi ülésére. Sajnos az első alkalom egy külföldi út miatt nem volt megfelelő, így a megbeszélést el kellett halasztani a következő ülésre, de tudomásunk szerint az önkormányzat addig sem ül ölbe tett kézzel.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 

Későbbi fejlemény:
Péchy László képviselő úr kitartó munkája eredményeként sikerült végül egy időpontot egyeztetni, amikor lehetőséget kaptunk arra, hogy mi is elmondjuk a véleményünket a kialakult helyzet okairól és megoldás lehetőségeiről.

Köszönjük!

A megbeszélésre a XII. kerületi önkormányzatnál került sor, de képviseltették magukat a XI. kerületi és a Budaörsi Önkormányzat is.
Néhány tény meglepetésként hatott a hallgatóságra, ezeknek a tényeknek maguk is utána kívántak járni. Ha ez megtörténik, akkor ígéretük szerint folytatódik a munka.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 

Ismételten szeretnénk köszönet mondani minden aláírónak a támogatásért! 

A válaszleveleket nem tervezzük feltenni az internetre, de kérésre az aláírók közül bárkinek továbbítjuk.

Kérdése vagy véleménye van, de túl bonyolult a blogban történő bejelentkezés és hozzászólás?
Szeretne egy példányt a válaszlevelekből? 
Írjon e-mail-t!
A mai naptól élő e-mail cím:

vadmalacok.blog@gmail.com

Egy külföldi út miatt megkésve teszem közzé, de ebben a percben még aktuális lehet:

http://12.kerulet.ittlakunk.hu/termeszet/130327/csutortokon-vaddisznohajtas-keruljetek-az-erdoket

A hajtásnak közben vége lett, de lehet, hogy még szerveznek egyet a közeli napokban.

Egy délutáni cikk az indexen - nagyon tanulságos.

http://index.hu/belfold/2013/03/28/vaddisznohajtas_keruljek_az_erdoket/

A Pilisi Parkerdő közleményében nyomon lehet követni azt, ahogy a bíróságon próbálnak kibújni a felelősségük alól.

A legutolsó álláspontjuk az, hogy a vadállomány TÚLSZAPORODÁSÁNAK semmi köze a lakott területekre való betörésekhez. Az, hogy az 1960-as vaddisznólétszám mára a 14-szeresére nőtt, csak véletlen egybeesés a vaddisznók által okozott károk drámai növekedésével. Egyébként a védekezésüknek az is része, hogy a vadállomány növekedése nem megállítható - külső, elháríthatatlan okok miatt következik be. Ez nagyon jól hangzik egy vadásztársaságtól :).

A cikkben szerencsére nem csak a Pilisi Parkerdő véleményét írják le, hanem megszólal egy károsult is.

Levelet írtunk  a vadászati jogok gyakorlását felügyelő Pest Megyei Kormányhivatalnak.

Ígértem az aláíróknak, hogy ezen a blogon beszámolunk a fejleményekről.

Most egyenlőre csak röviden:

167 aláírás gyűlt össze.

Köszönet minden aláírónak és mindenkinek, aki segített az aláírások összegyűjtésében! Én a felével is elégedett lettem volna, de úgy látszik, hogy a támogatottságunk a környéken igen magas. Egy kicsit több idő- és energiaráfordítással akár a dupláját is össze lehetett volna gyűjteni.

A Pest Megyei Kormányhivatalnak feladtuk a levelet január 31-én, a magunknak szabott határidő utolsó napján.

A budaörsi és az újbudai polgármesternek valamint a vadkár témáért felelős hegyvidéki alpolgármesternek személyesen vittük el a levél másolatát ma, február elsején. Péchy László képviselő úr szintén kapott egy tiszteletpéldányt -  bár a levél tartalmát már korábban is ismerte.

Az önkormányzatoknak küldött másolat kísérőlevelében kértük a polgármestereket illetve a Hegyvidék esetében Váczi János alpolgármester urat, hogy adjon lehetőséget rá, hogy a Pilisi Parkerdő ZRt. álláspontjától gyökeresen eltérő álláspontunkat a probléma okairól és a megoldás (korlátozott) lehetőségeiről elmondhassuk.

Folyt. köv. ...

Ott még úgy tűnik, újdonság a vaddisznók jelenléte ...

http://12.kerulet.ittlakunk.hu/termeszet/130129/vaddisznocsorda-kissvabhegyen

Az előző bejegyzésben leírtak (t.i. a Pilis Parkerdő Zrt. szóvivője egy országos tv csatornán hangoztatja, hogy a vaddisznók nem veszélyesek) felborzolta a kedélyeket.

E-mail-ben érkezett hozzám ez a link:
http://velvet.hu/blogok/gumicukor/2012/10/30/120_kilos_sebzett_vadkan_bantott_negy_berlinit/#

A cikkben ez áll:

Százhúsz kilós, sérült vaddisznó sebesített meg négy embert Berlinben – írja a Local. A törött lábú állat megharapta egy 74 éves férfi lábát és hátát, fellökött egy 74 éves asszonyt, és lábon harapott egy 24 éves nőt is (ő végül egy autóban talált menedéket). Mindhármukat kórházba szállították, miközben a helyiek riadóztatták a rendőröket.

A negyedik áldozat egy rendőr, akit az eset felderítésére küldtek ki – ő nem cicózott, és a harapás után lelőtte a vadat. A berlini erdészség szóvivője, Marc Franusch arról tájékoztatta a Berliner Morgenposttot, hogy az állat azért törhette el a lábát, mert elüthette egy autó. Egy darabig pihenhetett, aztán vagy kutyáktól ijedt meg, vagy az emberektől, ezért lett agresszív.

A német fővárosban és közvetlen környezetében négyezer vaddisznó él, többségük az erdős területeken. Ilyen támadások ritkán fordulnak elő – szerencsére nálunk is inkább csak békés példányok szöszmötölnek a villamossíneken.

A minap láttam egy riportot a Duna TV egyik híradójában.

Két érdekesség is volt az egyébként egyre inkább szokványosnak tekinthető hírben:

(1) Ha jól értem, akkor a temetőben lévő vadbefogót nem a Pilisi Parkerdő Zrt. állíttatta fel, hanem a XII. kerületi önkormányzat és a PPZ közösen.

(2) A Pilis Parkerdő Zrt. szóvivője most már a vaddisznók teljes veszélytelenségéről prédikál egy országos, sőt az egész Kárpát medencét lefedő tv csatornán. Annak ellenére, hogy tudnak az Irhás árokban történt támadásról. Régebben legalább a párzási időszakban begőzölt kanoktól és a csíkos hátú malacokat vezető anyakocáktól óvtak minket, most már ezektől sem...

Ez utóbbi elég bátor nyilatkozatnak tűnik most, amikor Olaszországban letöltendő börtönbüntetésre ítéltek földrengés szakértőket, mert azt állították a tv-ben, hogy L'Aquila környékén nem fordulhat elő nagyobb földrengés. (Előfordult...)

Ki fog feljelentést tenni, ha bekövetkezik valami baleset? Én már tudom...

A riport szövegesen alább, a videó formátumhoz előbb rá kell kattintani erre a linkre, majd a megjelenő vaddisznós képre:
http://www.hirado.hu/Hirek/2012/10/27/17/Mar_Budapestre_is_bemereszkednek_a_vaddisznok.aspx

Már Budapestre is bemerészkednek a vaddisznók

Forrás: Duna Híradó | 2012. október 28. vasárnap 06:05 |

Néhány hete az állatok egy XII. kerületi temetőt rongáltak meg a fővárosban.

Az utóbbi években Európa-szerte elszaporodtak a vaddisznók, ezek az állatok gyakran megjelennek a városokban is; Budapesten a XII. kerületben is évek óta problémát okoznak, tavaly a köztársasági elnöki rezidenciára törtek be vaddisznók, néhány hete pedig egy temetőt rongáltak meg.

Kenyhercz Kinga, a XII. kerület sajtóreferense elmondta: nemrég a vaddisznók a kerületben található temetőben virághagymákat forgattak ki a földből éjszaka. Nem a sírokat rongálták meg, hanem virágokat ettek meg a sírkertben. Ekkor a Pilisi Parkerdő munkatársaival közösen a Hegyvidéki önkormányzat munkatársai vadbefogót állítottak fel – mondta a sajtóreferens.

A XII. kerületben már olyan információs vonal is működik, ahol be lehet jelenteni, ha valaki kószáló vaddisznót látott. Néhány állatot már sikerült befogniuk a vadőröknek, a vaddisznókat a Budakeszi Vadasparkba és a Pilisi erdő lakott területektől távolabbi részeibe viszik.

Veszélyt nem jelentenek az emberre ezek az állatok. Ők, bár mindenevők, alapvetően félnek az embertől és igyekeznek kerülni a közelségünket – közölte Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője. A vadak ellen elsősorban mélyre beásott kerítéssel lehet védekezni, illetve nem szabad a zöld hulladékot a kertben hagyni.

http://velvet.hu/sztori/2012/10/15/vaddisznok_legelesztek_a_61-es_villamos_vonalan/

Immár több mint egy éve kísérem figyelemmel az Irhás árokban és környékén dúló vaddisznókat. Több dologról is írtam / írtuk korábban, hogy aggasztó tendenciák látszanak. Ez alatt a bő egy év alatt mára már beigazolódott, hogy a pesszimistább forgatókönyv szerint alakulnak az események (alakítják / hagyják alakulni az eseményeket a vadgazdálkodás felelősei).

  (1) a vaddisznók egyre többen lesznek és egyre beljebb merészkednek a városban
  (2) előbb vagy utóbb személyi sérülés lesz a dologból

Kicsit részletesebben:

(1)
Attól tartottunk, hogy a lakott területen portyázó vaddisznók létszámát a befogások / kilövések / természetes elhullás nem csökkenti még annyival sem, mint amennyivel az állomány egy-egy évben szaporodik, így évről évre egyre többen lesznek, egyre beljebb merészkednek és a folyamatot egyre nehezebb lesz megállítani.

Két nappal ezelőtt az Irhás árokban olyan alkalom adódott, hogy könnyen és pontosan meg lehetett számolni a kondát. Idézem a levelet, amit nekem küldtek:

"...Tegnap éjjel 12:00-kor a szomszéd házba betörtek a vaddisznók. Miután a házból egy lakó felébredt és elzavarta őket, az utca felé tömött sorokban távoztak. 35 darabot számoltam össze."

Egy évvel ezelőtt ez a konda kb. 25 vaddisznóból állt. Ennél többet sosem számoltunk, de az is lehet, hogy néhány befogás és kilövés után szeptember közepére már közelebb voltak a 20-hoz.

Az tehát nem kérdés, hogy egyre többen vannak. Az országos és a Pest megyei trendről az előző posztban írtam "Az Igaz Tudás kútja" cím alatt. ( http://vadmalacok.blog.hu/2012/08/15/az_igaz_tudas_kutja )
Ez most a mi "test közeli" statisztikánk az Irhás árok környékén.

A XII. kerületben az elmúlt év során már fogtak be vaddisznót az Orbán tér közelében is, de okoztak közlekedési balesetet a Szilágyi Erzsébet fasorban is. Ezek után azt hiszem az sem vitatható, hogy egyre beljebb merészkednek.

(2)
A másik dolog, amitől féltünk, az a balesetveszély volt. Ezt közlekedési balesetek formájában már eddig is tapasztaltuk. Épp tegnap ütött el valaki egy malackát a Konkoly-Thege úton. Sajnálom a malacot is, de azt, is aki  autót vagy más járművet vezetve vaddisznókkal találkozik lakott területen.

A közlekedési baleseteken túllépve sajnos megdőlt egy eddigi tabu is: 

A vaddisznók megtámadtak egy békés gyalogost, aki semmit nem akart, csak hazamenni.
Idézem az egyik felháborodott családtagjától érkezett levelet:

"Pár hete éjjel 3 órakor jött haza gyalog az Irhás árokban. 19 éves fiatal srác. A játszótér és az erdő közötti  útszakaszon nagyon sok vaddisznó álldogált. Ránézésre azt sem lehetett tudni, hogy 20 vagy 30, mert  NAGYON SOKAN voltak. Gondolta, hogy tovább megy a házukig, de amikor a  vaddisznók közelébe ért, azok elkezdtek feléje szaladni. Ő felugrott a játszótér melletti vékony fára, amire az egyik óvodának is ki van függesztve a táblája és  onnan beugrott a játszótérre. 3 órán keresztül, reggel 6-ig üldögélt a játszótéren, mert addig nem mentek el az állatok."

A személyi sérülést csak nagy szerencsével lehetett megúszni, ami a srác lélekjelenlétén és ügyességén túl annak volt köszönhető, hogy az eset éppen az erős kerítéssel körülkerített játszótér mellett történt. Terhes kismamák vagy nyugdíjas nagymamák ne próbálják meg ugyanezt előadni!

A srác egyébként a munkája miatt rendszeresen késő éjjel, gyalog jár haza. Már számtalanszor találkozott vaddisznókkal, de soha nem volt semmi gond. Amikor közelebb ért hozzájuk, akkor mindig félrehúzódtak. Békésen volt a viszonyuk, nem zavarták egymás köreit.

Egészen addig, amíg egyszer már annyian voltak a vaddisznók, hogy nem húzódtak félre. Pedig most nincs párzási időszak és a kis csíkos hátúak háta sem csíkos már. (A Pilisi Parkerdő Zrt. szerint azok a veszélyes időszakok, amikor a kanok bejönnek a kocák után a párzási időszakban és mikor a kocák a fiatal, csíkos hátú malacaikat vezetik.)

kép: a helyszín nappal

Ennek a bejegyzésnek a linkjét elküldöm a Pilisi Parkerdő Zrt. felelős vezetőjének, dr. Boda Zoltánnak, aki (mint bárki más) akár reagálni is tud rá ugyanitt. (Eddig is tudott a blogról, időnként linkeket is küldtem neki, csak nem reagált vagy nem itt válaszolt.)

Megtaláltam a hivatalos statisztikákat.

A Tudás Őre nem más, mint a Vadvilág Megőrzési Intézet. Ők vezetik a vadászati törvényben előírt módon a vadgazdálkodással kapcsolatos HIVATALOS statisztikákat.

Az összegyűjtött adatok itt láthatók:
http://www.vvt.gau.hu/vadgazdalkodasi_statisztikak.htm

A vaddisznók továbbra is kedvelik a környéket és rendszeresen ellátogatnak hozzánk. A korábbi létszám becslés is jónak tűnik. Szinte bármikor jó eséllyel ki lehet menni és meg lehet nézni a kondát éjszakánként. A kutyák kitartó, ingerült ugatása jelzi, hogy hol érdemes keresni őket.

Azért csak óvatosan! Én autóból szoktam fotózni, bár tegnap odamentünk gyalog is, mert az egysávos Kakukkhegyi úton akkora volt még a gépkocsiforgalom, hogy autóval nem lehetett egy percre sem megállni, pedig a vaddisznók hosszú időn át jöttek-mentek az úton. Egy száguldó taxis majdnem el is ütötte őket. Teljesen meg kellett állnia és meg kellett várnia, hogy a konda félrehúzódjon az út menti bokrok közé. Nem siettek félrehúzódni...

Attól nem kell tartani, hogy vadászok kereszttüzébe kerülünk, mert a lakott területeken végzett kármegelőző kilövéseket a Pilisi Parkerdő Zrt. beszüntette. Sajnos nem azért, mert megszűntek a károkozások. (A kereszttűztől persze eddig sem kellett tartani, mert az ilyen kilövéseket ellenőrzött módon, kellő profizmussal végezték amikor még vesződtek ilyesmivel.)

Az elmúlt hetekben több vaddisznó észlelés is történt.

Az biztos, hogy a vaddisznók továbbra is itt vannak, de a létszám becslését egyenlőre csak egyetlen olyan észlelésre tudjuk alapozni, amikor sikerült meg is számolni őket.

Ezek fényében úgy tűnik, hogy tavalyi 2 kocából és 20 süldőből álló állomány lecsökkent 1 kocára és 7 süldőre, viszont a kocának az idén 8 újabb kismalaca született.

A tavaszi állomány tehát hozzávetőleg:

1 koca + 7 süldő + 8 csíkos hátú kismalac

A süldők már akkorák, hogy avatatlan szem (pl. az enyém) nem tudja megkülönböztetni a felnőtt állattól. A vaddisznók nőstényei hamarabb lesznek ivarérettek mint a hímek, de a következő párzási időszakra (2012 év vége) a mai süldők már biztosan ivarérettek lesznek, akár hímek, akár nőstények. Már ha megérik ...  

És valószínűleg megérik, mert a Pilisi Parkerdő Zrt. - ha jól értem a levelüket - már csak a saját működési területükön küzd az állomány létszámának csökkentésére. Az Irhás árok nem tartozik a működési területükbe. A vaddisznók pedig az idejük nagyobb részét valószínűleg nem a Pilisi Parkerdő Zrt. működési területén töltik, hanem a mi kertjeinkben és közterületeinken.

Az utóbbi időben eléggé megnőtt a vaddisznó-probléma médiajelenléte.

Köszönet a Hegyvidéki Önkormányzat sajtósainak!

Rövid lista:

Heti Válasz - 2010.01.16
"Vaddisznó a vendégem"

A cikk pdf formátumú beszkennelt változatát sajnos nem sikerült beillesztenem, de nem adom fel :)
Addig ízelítőül egy olvashatatlan kép:

Hegyvidék - 2012 január vége / február eleje
"Urbanizált vaddisznók a Hegyvidéken"
http://www.hegyvidekujsag.eu/kozelet/urbanizalt-vaddisznok

index.hu - 2012 február 7
"Vaddisznók a XII. kerületben"
http://index.hu/belfold/budapest/2012/02/07/vaddisznok_a_xii._keruletben/

Blikk - 2012 február 8
"Vaddisznók garázdálkodnak Budapesten"
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/vaddisznok-garazdalkodnak-budapesten-2079806
(a képre kattintva további képek is láthatók)

Kossuth Rádió - 2012 február 8
Riport Váczi János alpolgármester úrral
(linkem sajnos nincs)

TV2 Tények - 2012 február 8 18:30
"Vaddisznók pusztítanak Budapesten"
http://tv2.hu/tenyek/video/vaddisznok-pusztitanak-budapesten

Rövidesen várható még cikk valamelyik vadász szaklapban is.

A kártérítés témakörében már leírtam, hogy mit kell tenni, hogy kártérítést kapjunk.

A helyzet némiképp megváltozott, így a korábbi tanácsaimat felül kell bírálnom. :(

Nyáron még úgy állt a dolog, hogy a Pilisi Parkerdő ZRt. nem vitatta, hogy kártérítési kötelezettséggel tartozik, csak azt vitatta, hogy ezt a Vadászati Törvény, vagy a Polgári Törvénykönyv szabályozza, illetve nem fogadta el automatikusan a károsult által megbízott kárszakértő szakvéleményét a kár összegét tekintve, hanem saját szakértőt bízott meg. (Az én esetemben a két szakértő által kiszámított összegek közel 1:4 arányú eltérést mutattak.)

Szóbeli kommunikációjuk is arra irányult, hogy a kárt megtérítik, de csak a saját szakértőjük által meghatározott összeg erejéig. Nem is lett volna sok értelme a Pilisi Parkerdő ZRt. részéről saját szakértő kirendelésének, ha még az általa meghatározott összeget sem akarták volna megtéríteni. (Bár ha titokban tudják, hogy előbb utóbb úgyis fizetniük kell, akkor nem árt egy kisebb összegről szóló szakvéleményt beszerezni még mielőtt a nyomok eltűnnek.)

A változások sajnos egy konkrét eset kapcsán is megerősítést nyertek.

A nyár végén egy károsult lakótársunknak még szóban azt ígérték, hogy a saját szakértőjük által kikalkulált kárösszeget megtérítik (de ha ennél többet akar, akkor azt csak peres úton érheti el). Lakótársunk nem akart túl sokat vesződni a dologgal, így ő nem bízott meg saját kárszakértőt. Most nincs is a kezében semmi, csak pár fotó, meg egy e-mail, amiben a Pilisi Parkerdő ZRt. közli, hogy a szakértőjük ugyan a kár összegét X forintban állapította meg, de ők a FELELŐSSÉGÜKET NEM ISMERIK EL (és nem fizetnek egy árva buznyákot sem).

A Pilisi Parkerdő ZRt. álláspontja így módosult:

"A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a lakott területen élő vaddisznók esetenként kárt okoznak a környékbeli ingatlanokon. Erdészetünk a kötelezettségeihez és lehetőségeihez mérten mindent megtesz a lakott terület közelében élő vaddisznók létszámának csökkentése, illetve egyebekben a vadak lakott területtől való távoltartása érdekében.

Tekintettel arra, hogy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény hatálya nem terjed ki a jelen esetre, a település belterülete nem része a vadászterületnek, továbbá a belterületen élő vadállomány létszámának lényeges befolyásolására nincs sem jogosultságunk, sem eszközünk, A Budapesti Erdészet véleménye szerint nem tekinthető felelősnek a vadászterületen kívüli káresemény bekövetkezésért, arra lényegében ráhatása nincs."

A "lényegében ráhatása nincs" elég érdekes megfogalmazás. Sajnos a lakóknak még annyi ráhatásuk sincs a dologra, mint a vadászatra jogosultnak. A kerítést, az öntözőrendszert és a füvesítést pedig valakinek ki kell fizetni.

Szerencsére a törvényi hivatkozás egyszerűen nem helytálló. Másként fogalmazva pontatlan / téves / félrevezető. 

Már idéztem egyszer, de most idézem újra azt a bizonyos szakértői véleményt és a vonatkozó paragrafusokat:

„ <…>  Szerintem a törvények egyértelműen fogalmaznak. Az 1996. évi LV. törvényből (vadászati törvény) idézem, külön fontos a 75§ (3) bekezdése, kiemeltem félkövérrel:

V. Fejezet

FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT

A vadkár

75. § (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).

(2) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

(3) A jogosult a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt.

Szerintem és bármely jogértő személy számára ez alapján ez egyértelmű. (A vadászati törvény és vhr a jogosult kifejezés alatt vadászatra jogosultat ért.)

Mellékelem a Polgári Törvénykönyv vonatkozó részét is:

A veszélyes üzem működéséből eredő károk

345. § (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.

    (3) A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik.

(2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott.

(4) A kártérítési követelés három év alatt elévül.

<…> ”

A vadászat tehát veszélyes üzem és a veszélyes üzem üzemeltetője köteles megtéríteni az okozott kárt. Ez alól akkor lehetne kibújni, ha be tudnák bizonyítani, hogy nem tehetnek róla, hogy a vaddisznók túlszaporodnak és kimennek a vadászterületükről (...bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.)

Ezt nem könnyű bizonyítani, hiszen eddig is számtalan esetben kellett kártérítést fizetniük a vadészterületről "kiváltó" vadak károkozásai miatt. Ha be tudnák bizonyítani, hogy a vadászterületet elhagyó vadak által okozott kár "elháríthatatlan", akkor az összes vadkárszakértőnek más munkát kellene keresni.

Mi ebből a tanulság?

Egészen röviden:

Sajnos úgy néz ki a helyzet, hogy aki kártérítést szeretne, annak mindenképpen meg kell bízni egy saját kárszakértőt és mindenképpen hivatalos ügyvédi levélben kell követelni a kártérítés összegét.

Egyébként a mi ügyvédi levelünkre a Pilisi Parkerdő ZRt. nem is válaszolt, de a peresítés elindításához szükség volt rá.

Most itt tartunk: a közjegyző által kibocsátott fizetési felszólításra már kénytelenek voltak reagálni, különben jogerőre emelkedett volna. Reagáltak is. Elutasították a követelésünket, így az ügyből már biztosan per lesz.

A mi esetünkben nem is próbáltak peren kívül megegyezni, mint mondtam, az ügyvédi levelünkre egyáltalán nem is válaszoltak.

Most legalább (remélhetőleg világosan és egyértelműen) kiderül, hogy mi a független magyar bíróság álláspontja a kérdésben.

Watch this space... :)